Köszöntőjében Ganczer Gábor nem kerülte meg a szakmát hosszú ideje foglalkoztató kérdéseket. A MaReSz elnöke úgy fogalmazott, hogy a rendezvényszervező ágazat az elmúlt években „kétszeres ellenszélben” dolgozott: miközben a turizmuson belül más területek – elsősorban a szállodaipar és a vendéglátás – nagyobb figyelmet kaptak, egyes kormányközeli vállalkozások jelentős piaci előnyre tettek szert az állami megrendelések területén. 

Rámutatott: az elmúlt 16 évben versenyhiány, túlárazás és kiszorítás is jellemezte a piacot, ahol sok esetben nem a teljesítmény, hanem a kapcsolatrendszer jelentett versenyelőnyt. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, a MaReSz ebben az időszakban is következetesen képviselte a szakma érdekeit. 

Példaként említette a covid-járvány idején elért támogatásokat, illetve azt, hogy a szövetség közreműködésével sikerült megemelni a hazai és nemzetközi orvosi, valamint gyógyszerészeti rendezvények vendéglátási limitjeit. Mint mondta, a rendezvényszakma a kedvezőtlen környezet ellenére is fejlődött, megtanult alkalmazkodni, és akkor is működőképes maradt, amikor a körülmények ezt nem könnyítették meg.

Szélesebb összefogásra építenének

Ganczer Gábor szerint most olyan időszak kezdődhet, amely lehetővé teszi a szakma előtt álló problémák nyílt megvitatását és kezelését. Ennek azonban feltétele, hogy a szakmai közösség aktívabban vegyen részt a közös munkában. A szövetség jövőjét nem néhány meghatározó szereplőre, hanem a teljes szakmai közösségre – a fiatal szakemberekre, a kisebb ügynökségekre, a technikai szolgáltatókra és a cateringcégekre – kívánja építeni. Az elnök hangsúlyozta: 

a szövetség előtt nem egyszerű megújulás, hanem valódi, mérhető szervezeti fordulat áll. A MaReSz szerepe ugyanis nem merül ki az érdekképviseletben: feladata a szakmai edukáció, a szemléletformálás, a minőségi működés védelme és a piac tisztulásának elősegítése is. 

A következő időszak kulcskérdései között említette a bizalom helyreállítását, az átlátható tenderelvek kialakítását, a tisztességes alvállalkozói fizetési szabályok megteremtését és az összeférhetetlenségi normák megerősítését. Mint fogalmazott, ezek nem politikai kérdések, hanem a szakma önvédelmének és hosszú távú versenyképességének alapjai.

Személyi változás a MaReSz-ben

Az elnök arról is beszélt, hogy a nagy állami sportrendezvények a Belügyminisztériumhoz kerültek, ezért már felvette a kapcsolatot a belügyminiszterrel. A tervek szerint a közeljövőben áttekintik a 2026-os és 2027-es világesemények szervezésének kérdéseit, valamint azt, hogyan lehet rendezni a piac szereplőiben kialakult bizonytalanságot. Hozzátette: a szervezet feladata a következő időszakban az új kormányzattal való kapcsolatok kiépítése és a szakmai párbeszéd erősítése lesz. 

Ganczer kitért az elnökségben várható személyi változásokra is. Bejelentette, hogy Rókusfalvy Gábor lemondott elnökségi tagságáról, amit sajnálattal vett tudomásul, ugyanakkor hangsúlyozta: a szakember továbbra is segíti majd a szervezet munkáját több mint három évtizedes szakmai tapasztalatával és évtizedes múltjával a MaReSz-ban. 

Elhangzott: az Event Touch 2026 konferenciára közel ötszázan regisztráltak, ami jól mutatja, hogy a rendezvényszakma szereplői aktívan keresik a közös válaszokat a jelenlegi helyzetre.

Leállt a piac, miközben közelegnek a határidők

A Merre tovább, magyar rendezvényszakma? című kerekasztal-beszélgetés résztvevői az elmúlt két évtized tapasztalatait, a piac jelenlegi helyzetét, valamint a rendezvényipar előtt álló legfontosabb feladatokat és változtatási igényeket vették számba. 

A beszélgetésen Ganczer Gábor mellett Schrancz Andrea, a HD Group ügyvezető igazgatója, Semsei Rudolf, a Budapest Party Service és a VakVarjú éttermek alapító-tulajdonosa, Radácsi Pál, a BO Agency ügyvezető igazgatója és tulajdonosa, valamint Fábián Attila, a Smarteq AVS Kft. résztulajdonosa és ügyvezetője vett részt.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a rendezvényszakma számára a legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mikor indulhatnak újra a megrendelések, illetve milyen rendszerben zajlik majd az állami rendezvények és közbeszerzések lebonyolítása. 

Schrancz Andrea szerint ügynökségi oldalról jelenleg gyakorlatilag leállt a piac, az állami nagyvállalatok jelentős része nem tud rendelni, miközben a nyári családi napok, csapatépítők és az év végi rendezvények előkészítése már időszerű lenne. 

A bizonytalanságot fokozza, hogy egy későbbi döntés esetén a megrendelések rövid idő alatt zúdulhatnak rá a szolgáltatókra. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a szektor már most késésben van a 2027-es rendezvények előkészítésében. 

Nyitottabb piacot, átláthatóbb működést várnak

A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogyan lehet helyreállítani a valódi piaci versenyt. Ganczer Gábor hangsúlyozta: nem fenntartható az a modell, amelyben egyetlen szereplő vagy szűk kör uralja az állami rendezvénypiacot, a sporteseményeket és a közpénzből finanszírozott megrendeléseket. Radácsi Pál arról beszélt, hogy a rendezvényügynökségi tagozat már egy több pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki a közbeszerzési rendszer átalakítására. 

A cél, hogy mire az új kormányzat napirendre tűzi a kérdést, a szakma konkrét, működőképes javaslatokkal rendelkezzen. A helyszínek és szolgáltatók kapcsolatáról szólva több résztvevő hangsúlyozta, hogy a cél nem a működő rendszerek felszámolása, hanem azok felülvizsgálata. 

Fábián Attila szerint a technikai és cateringszolgáltatók számára komoly lehetőséget jelentene, ha több helyszín nyitottabbá válna, és megvizsgálnák, indokolt-e minden esetben a szűk alvállalkozói kör fenntartása. Szerinte számos olyan magyar vállalkozás működik a piacon, amely nemzetközi összehasonlításban is magas minőségű szolgáltatást nyújt, ezért fontos lenne, hogy minél több szereplő számára nyíljon lehetőség a munkavégzésre. Semsei Rudolf ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az átlátható pályáztatás és üzemeltetés fontosabb kérdés, mint önmagában a kizárólagosság. 

Példaként említette a bécsi Városházát, ahol egyetlen cateringcég működteti a vendéglátást, ugyanakkor ezt nyílt pályázaton nyerte el. Szerinte az sem probléma, ha bizonyos helyszíneken a jövőben sem minden szolgáltató dolgozhat – ahogy például a Parlamentben sem természetes, hogy bárki megjelenhet –, a lényeg az, hogy a kiválasztás átlátható, szakmai és piaci alapon történjen. 

A VakVarjú éttermek alapító-tulajdonosa ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kizárólagossági rendszerek mögött sok esetben jelentős beruházások állnak. Példaként hozta fel a Pesti Vigadó vendéglátásának fejlesztéseit, amelyekbe több mint 120 millió forintot fektettek be, ezért a helyszínek működését és szerződéseit egyenként kell megvizsgálni annak érdekében, hogy a piac nyitottabb legyen, de a korábbi beruházások értéke se vesszen el.

Ne essünk át a ló túloldalára!

A szakemberek szerint ugyanakkor a korábbi rendszer hibáinak kijavítása során nem szabad újabb hibákat elkövetni. Schrancz Andrea úgy véli, komoly veszélyt jelentene, ha a döntéshozók a „végtelen korrektség” jegyében olyan pályázati rendszert alakítanának ki, ahol végül kizárólag a legalacsonyabb ár dönt. A résztvevők szerint a szakmai minőségnek, a tapasztalatnak és a hozzáadott értéknek legalább akkora súllyal kellene szerepelnie az értékelés során, mint az árnak. 

Ganczer Gábor úgy fogalmazott: a közbeszerzésekben akár az is indokolt lehetne, hogy az ár csupán kisebb súllyal szerepeljen a bírálati szempontok között, miközben a szakmai tartalom és a hozzáadott érték kapna nagyobb hangsúlyt. 

A magyar kkv-kat is fel kell készíteni az új versenyre

Szó esett arról is, miként lehet egyszerre biztosítani a nyitott versenyt és a hazai kis- és középvállalkozások megerősödését. Többen arra figyelmeztettek, hogy a piac újranyitásával várhatóan egyre több külföldi ügynökség és szolgáltató jelenik majd meg Magyarországon. Schrancz Andrea példaként említette, hogy egy közelmúltbeli nemzetközi sporteseményen még a személyzeti étkeztetést is osztrák cateringcég biztosította, miközben magyar vállalkozások is rendelkeznek a szükséges kapacitással és szakértelemmel. Szerinte a magyar rendezvényszektor szolgáltatási színvonala európai összevetésben is kiemelkedő, exportképes tudásként tekinthet magára. 

A magyar kkv-k helyzetbe hozása tehát nem pusztán piaci kérdés, hanem tudatos gazdaságpolitikai döntéseket igényel akár jogi környezet, beruházási hitelek, támogatások és egyéb ösztönzők formájában. 

A kerekasztal résztvevői szerint nem protekcionizmusra van szükség, hanem arra, hogy a magyar vállalkozások ne kerüljenek automatikusan hátrányba saját piacukon. Többen arra figyelmeztettek, korábban már előfordult, hogy külföldi ügynökségek nyertek el magyarországi tendereket, majd a helyi megvalósításhoz végül magyar partnerek segítségére szorultak.

Áfa, foglalkoztatás és a szakma véleménye

A beszélgetés során több konkrét szakmai probléma is előkerült. Semsei Rudolf felhívta a figyelmet arra, hogy 

míg a vendéglátás bizonyos területei kedvezőbb adózási feltételekhez jutottak az elmúlt években, addig a rendezvényszervezés továbbra is 27 százalékos áfakulccsal működik. 

Emellett az egyszerűsített foglalkoztatás szabályozását is olyan területként említette, ahol a szakma sajátosságai miatt további egyeztetésekre lenne szükség. 

A munkaerőpiaci kihívások kapcsán a digitalizáció és a robotizáció lehetősége is szóba került. A szakemberek végül abban is egyetértettek, hogy az új rendszer kialakítása során a legnagyobb hiba a szakmai szervezetek kihagyása lenne. Többen hangsúlyozták, hogy a döntéshozóknak már a szabályozás és a közbeszerzési rendszer kialakításának korai szakaszában támaszkodniuk kellene a szakma gyakorlati tapasztalataira. 

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!