A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) „Konjunktúra, gazdaság, kilátások, adatok, jövő – A turizmus aktuális helyzete 2026-ban” című konferenciájának a Danubius Hotel Helia adott otthont. A szakmai rendezvényen a hazai turisztikai ágazat kilátásait meghatározó legfontosabb tényezők kerültek terítékre – a gazdasági környezet alakulásától a friss Turizmus Konjunktúra Index (TKI) adatok elemzésén át egészen a légiforgalom átrendeződésének várható hatásaiig.
A konferenciát Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke nyitotta meg, majd a szakmai program harmadik előadójaként Varga Gábor, az Egek Ura blog szerkesztője adott áttekintést a légiforgalom globális átalakulásáról.
A légiközlekedés szerkezeti átalakulása, a geopolitikai konfliktusok, a dráguló kerozin és a fenntarthatósági elvárások egyszerre formálják át a turizmust – hangsúlyozta.
A világ légiforgalma ugyan tovább növekszik, de a háttérben jelentős strukturális változások zajlanak. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) adatai alapján 2024-ben világszerte mintegy 4,7 milliárd repülőjegyet értékesítettek, ami jelentősen meghaladja a Covid előtti csúcsot.
Az egyik legkritikusabb tényezővé a kerozin ára vált, amely most duplája az idei februárinak.
Az Egek Ura szerkesztője szerint a légitársaságok költségszerkezetében korábban átlagosan 25 százalékot tett ki az üzemanyagköltség, mára azonban sok esetben a teljes üzemeltetési költség 45 százaléka is lehet.
A kerozinpiac ráadásul rendkívül volatilis: az árak gyors változása komoly bizonytalanságot okoz az egész szektorban.
Számos piaci döntést ugyan önmagában is meghoztak volna a légitársaságok, a dráguló üzemanyag azonban „jó indokot” teremtett a racionalizálásra.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt járattörlések és légitársasági összeolvadások a kerozinválság nélkül is bekövetkeztek volna a piaci zsúfoltság miatt, legfeljebb lassabb ütemben – tudtuk meg.
Az előadásban négy fő tényezőt nevezett meg, amelyek jelenleg leginkább alakítják a légiforgalom átrendeződését: a geopolitikai kockázatokat, a kapacitás-átrendeződést, az üzemanyagárak változékonysága, valamint a klímavédelmi szabályozásokat.
A geopolitikai helyzet különösen érzékenyen érinti az iparágat. Az iráni konfliktus és az orosz-ukrán háború nyomán több légtér biztonságossága is megkérdőjeleződött, ami jelentős útvonal-módosításokat eredményezett. „Amint egy térségben nem garantálható a biztonságos repülés, oda nem mennek a légitársaságok” – hangsúlyozta a szakember.
A nem biztonságos légterek elkerülése miatt szükségessé váló kerülő utak jelentős menetidő-többletet és megnövekedett kerozinfelhasználást eredményeznek.
Az ágazatra egyre nagyobb nyomást helyeznek a fenntarthatósági előírások is. Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) bővítése és a fenntartható repülőgép-üzemanyagok, az úgynevezett SAF-ok kötelezőbbé válása jelentős többletköltséget hozhat a szektor számára. Azonban a zöldüzemanyagok piacának szabályozása és finanszírozása egyelőre nem átlátható – fogalmazott Varga Gábor.
A változások a jegyárakban is egyértelműen megjelennek.
Az átlagos repülőjegyárak 2019 óta mintegy 35 százalékkal emelkedtek, amit az infláció, az üzemanyagdrágulás és a kapacitáshiány együttesen okoz.
Eközben a repjegyfoglalási szokások is átalakulnak: egyre gyakoribb a last minute foglalás.
A konferencián elhangzott kérdésre reagálva Varga Gábor úgy fogalmazott: az utasok döntő többsége továbbra is elsősorban ár alapján választ. „A publikált ár ma a legnagyobb marketingeszköz” – mondta. Szerinte éppen a kerozinárak bizonytalansága miatt kényszerülnek a légitársaságok arra, hogy folyamatosan nagy mennyiségű kedvezményes jegyet dobjanak piacra.
A magyar piac pozícióját ugyanakkor továbbra is erősnek látja. A budapesti repülőtér tavaly megközelítette a 20 milliós utasszámot, miközben 2026 nyarára már mintegy 160 közvetlen desztináció lehet elérhető Budapestről. Varga Gábor szerint a következő időszakban a repülőtéri infrastruktúra fejlesztése elkerülhetetlen, még akkor is, ha ez átmeneti fennakadásokat és utasoldali frusztrációt okozhat.
Az ágazat számára a legfontosabb feladatok között a forráspiacok diverzifikációját, a rugalmas árképzést, a légitársasági partnerségek erősítését, a tranzit- és stopover turizmus fejlesztését, valamint az adatvezérelt döntéshozatalt említette.
(Nyitókép: 123rf.com)
KAPCSOLÓDÓ
Fenyeget a kerozinhiány: útmutatót adott ki az EU az utazási irodáknak és légitársaságoknak
Az anyag a légi utasok jogaival, a szervezett utazáson részt vevőkkel és az üzemanyagfelárral kapcsolatban is tartalmaz értelmezéseket.
