Az energiaválság utáni gyors helyreállást követően lassuló pályára került a turizmus – erről beszéltek a GKI Gazdaságkutató vezető kutatói, Udvardi Attila és Molnár László a VIMOSZ szerdai konferenciáján. A Turizmus Konjunktúra Index (TKI) elmúlt négy évét bemutató, és a 2010–2025 közötti turisztikai trendeket elemző előadás szerint a szektor továbbra is kedvezőbb helyzetben van több más gazdasági ágazathoz képest, ugyanakkor 2026 eddig gyengébb képet mutat, miközben a vállalkozások eredményessége fokozatosan romlik.

A GKI immár négy éve havi rendszerességgel méri a turisztikai vállalkozások várakozásait a Turizmus Konjunktúra Index segítségével. A kutatás a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás és az úgynevezett egyéb turisztikai szolgáltatások helyzetét vizsgálja. Utóbbi kategóriába tartozik többek között az utazásközvetítés, az utazásszervezés, a konferencia- és kereskedelmi bemutató-szervezés, valamint a fürdők működése is. A TKI egy kompozit mutató, amely öt alindex – a foglalkoztatás és a teljesítmény múltbeli és várható alakulása, valamint a működési költségek várható változása – alapján áll össze, háromhavi mozgóátlagból.

2024 közepe óta tart a lemorzsolódás

Udvardi Attila az elmúlt négy év folyamatait négy szakaszra bontotta. Az első az energiaválság időszaka volt, amikor az új energiaár-szabályozás jelentős költségsokkot okozott az ágazatban. Ezt gyors visszarendeződés követte, majd stagnáló, lassan növekvő időszak alakult ki. 

A prezentáció szerint azonban 2024 júliusa óta már lassú lemorzsolódás figyelhető meg a turizmusban, amely mögött háztartási jövedelmi problémák, óvatossági megfontolások és keresleti gyengülés is állhat. 

A GKI grafikonjai alapján 2023 és 2024 még kedvezőbb konjunktúrát mutatott, 2025-ben azonban már alacsonyabb szintre került a TKI, 2026-ban pedig tovább gyengült. A mutató jelenleg az elmúlt májusokhoz képest is alacsony szinten áll. A szálláshely-szolgáltatás valamivel jobb helyzetben van, a vendéglátás és az egyéb turisztikai szolgáltatások azonban gyengébb konjunktúrát mutatnak. 

Az előadás szerint a turizmus továbbra is optimistább képet mutat az iparnál, az építőiparnál vagy a kereskedelemnél, Udvardi Attila ugyanakkor megjegyezte: gazdasági szempontból az lenne egészségesebb, ha a többi ágazat is közelítene ehhez a szinthez.

A kutatás szerint a vállalati méret erősen összefügg a konjunktúra alakulásával. 

A kisebb cégek érzékenyebbek a gazdasági sokkokra és kevésbé rendelkeznek pénzügyi tartalékokkal, miközben jellemzően vidéki turisztikai térségekben működnek. A nagyobb vállalkozások helyzetét részben stabilizálja a külföldi kereslet és a fejlettebb infrastruktúra, ugyanakkor az utóbbi hónapokban már náluk is romló várakozások látszanak. Udvardi Attila ezt részben az erősebb forinttal magyarázta, amely szerinte kevésbé teszi vonzóvá Magyarországot a külföldi turisták számára. A regionális adatok alapján az elmúlt két és fél évet elsősorban a keleti és déli régiók turisztikai vállalkozásai szenvedték meg, miközben Közép-Magyarország stabilabb képet mutatott. A prezentáció szerint az elmúlt két évben jelentősen nőtt a különbség a legjobb és a legrosszabb konjunktúrájú régiók között.
 

Erősödő költések, stagnáló belföldi turizmus

Molnár László előadásában a 2010 és 2025 közötti turisztikai trendeket elemezte. A prezentáció szerint a külföldi turisták magyarországi költései 2025-re nominálisan már közel 3,1-szeresükre emelkedtek 2010-hez képest, reálértéken pedig kissé meg is haladták a 2019-es szintet.

Az egy főre és egy napra jutó költések ugyanakkor jóval mérsékeltebb ütemben emelkedtek: reálértéken 15 év alatt 17 százalékkal nőttek. 

Molnár László szerint ez arra utal, hogy Magyarország továbbra sem tartozik a klasszikus luxusturisztikai desztinációk közé, vagyis a növekedést inkább a turistaforgalom bővülése, mintsem a kiemelkedően magas egyéni költések hajtják. 

A belföldi turizmus ezzel szemben még mindig nem épült vissza teljesen. A kutatás szerint 2025-ben a belföldi utazások száma a 2019-es szint 93 százalékán állt, az eltöltött napok száma pedig csak a korábbi szint 88 százalékát érte el.

Az előadásban külön kitértek az árak és a működési költségek alakulására is. 

A GKI szerint a 2023-as energiaválság idején a működési költségek ugrásszerűen emelkedtek, amit a vállalkozások csak részben tudtak áthárítani áraikban. A cégek továbbra sem tudják teljes mértékben lekövetni áraikkal a költségnövekedést, miközben a kereslet gyengülése és az óvatosabb fogyasztói magatartás korlátozza az áremelések lehetőségét. Udvardi Attila szerint a turizmusban és a vendéglátásban ritka az árcsökkentés, mivel a minimálbér-emelések és más működési költségek továbbra is jelentős nyomást helyeznek a vállalkozásokra. A GKI szerint a profitabilitási mutatók már kedvezőtlen képet festenek: a korábbi években a nyári szezon előtt jellemzően javultak az eredményességi várakozások, idén azonban már májusban lefordultak ezek a mutatók. Udvardi Attila szerint a jelenlegi eredményességi index historikusan is alacsony szintet jelent ebben az időszakban.

Nem várnak áttörést a hozzájárulás csökkentésétől

A VIMOSZ konferenciáján a GKI külön, 600 vállalkozás bevonásával készült felmérését is ismertették a turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentésének hatásairól. 

Az étkezőhelyi vendéglátásban 2026 februárjától 4 százalékról 2 százalékra mérsékelték a hozzájárulást, miközben a szálláshely-szolgáltatás esetében 4 százalék maradt a kulcs. 

A felmérés szerint a szálláshely-szolgáltatók jóval megterhelőbbnek érzik a jelenlegi rendszert: körükben a vállalkozások 33 százaléka jelentős nehézségnek nevezte a hozzájárulást. A vendéglátásban ugyanakkor sokan szkeptikusak a módosítás hatásával kapcsolatban, és a válaszadók többsége szerint az intézkedés önmagában nem elegendő a szektor versenyképességének érdemi javítására. A vállalkozások a felszabaduló források legnagyobb részét béremelésre és működési költségeik finanszírozására fordítanák. A válaszadók 38 százaléka a bérek emelését jelölte meg elsődleges célként, míg 31 százalék a működési költségek kompenzálására költené az összeget. Fejlesztésekre és beruházásokra ennél kisebb arányban jutna többletforrás.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!