Budapesten továbbra is erősen belvárosközpontú a rövid távú lakáskiadás. Az Ingatlan.com elemzése szerint a fővárosban közel 9800 társasházi lakás működik Airbnb-jellegű szálláshelyként, azaz lakáshotelként. Ezeknek több mint 80 százaléka pedig mindössze hat belvárosi kerületben található. Ez azt jelenti, hogy miközben Budapest egészében a lakásállomány 1 százaléka érintett a rövid távú kiadásban, az I., V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben ez az arány több mint 4 százalék.

Kétszeres bevételt hozhat az Airbnb a hosszú távú kiadáshoz képest

A rövid távú lakáskiadás koncentrációját jól mutatja, hogy az Airdna.co adatai alapján a belvárosi kerületekben található 198 ezer lakásból 8125 olyan rövid távra kiadó lakás üzemel, ahol a múlt hónapban legalább egy vendégéjszakát foglaltak. A fővárosi lakásoknak ötöde található a belvárosi kerületekben, miközben az Airbnb-kínálat több mint négyötöde viszont ide összpontosul.

A legnagyobb kínálat a VII. kerületben látható, ahol több mint 3200 lakáshotel működik. Ezt követi a VIII. kerület több mint 1700, majd az V. kerület közel 1200 ilyen ingatlannal. 

A VI. kerületben jelenleg viszont már csak 837 Airbnb-jellegű lakás üzemel. Ez 60 százalékos visszaesést jelent tavaly áprilishoz képest az év elejétől életbe lépett szigorításnak köszönhetően. A belvárosi kerületekben az Airbnb-lakások kihasználtsága jellemzően 64–70 százalék között alakul, ami továbbra is erős bevételi potenciált jelent a tulajdonosok számára.

„A bevételi különbség látványos. A rövid távú kiadásból származó havi bevétel több mint kétszerese lehet a hosszú távú bérbeadásból elérhető összegnek" 

– mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ugyanakkor a bruttó bevételi különbség önmagában félrevezető lehet, mert az Airbnb-üzemeltetésnek jóval magasabb a költsége, jóval több munkát és kiadást is igényel, valamint a szabályozási környezet is komoly kockázatot jelent – tette hozzá.  

Mennyire működik a terézvárosi modell?

A szabályozási kérdés szinte minden belvárosi kerületben napirendre került, amelyekről korábban a Turizmus.com is beszámolt. Az I., V., VI., VII. és VIII. kerületben is felmerült már a rövid távú lakáskiadás szigorítása, miközben Budapesten 2026 végéig moratórium van érvényben az új lakáshotelek engedélyezésére.

Bár a terézvárosi tiltás nyomán 60 százalékkal csökkent az airbnb-k száma, még mindig több mint 800 rövid távra kiadott lakás található a kerületben, ugyanakkor a szabályozás hatására egyre több ingatlan jelent meg a hosszú távú albérletpiacon, ahol a kínálat egy év alatt 34 százalékkal, 1330 lakáshirdetésre nőtt. Balogh László szerint ha több lakás kerül vissza a klasszikus bérleti piacra, az enyhítheti a kínálati feszültséget és fékezheti a bérleti díjak emelkedését. 

Terézvárosban jelenleg 280 ezer forint az átlagos havi lakbér, ami a belvárosi kerületek között a legalacsonyabb, ráadásul a tavaly szeptemberi 300 ezer forintos bérleti díjszinthez képest is csökkentek az árak.

Az Ingatlan.com készített egy beszédes összefoglaló táblázatot is arról, hogy az airbnb-zésben leginkább érintett hat kerületben mennyit lehet keresni a hosszú, illetve mennyit a rövid távú lakáskiadással. 

Legutóbb a Józsefvárosi Önkormányzat jelentette be, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátja a rövidtávú szálláskiadás szabályozását tartalmazó javaslatcsomagját, amelynek célja a Airbnb korlátozása és átláthatóbbá tétele.

(Nyitókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!