Indul a fővárosi Airbnb-szabályozás társadalmi egyeztetése, melynek célja a megfizethető lakhatás biztosítása – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn. Könnyid László, a Magyar Turisztika Ügynökség vezérigazgatója elemzésében bemutatja, hogy mekkora mértéket öltött Budapesten a rövidtávú lakáskiadás.
A közlemény szerint a budapesti lakhatási válság kezeléséhez a kormány megadta a lehetőséget az önkormányzatok számára, azonban máig – egy-két kivételtől eltekintve – a kerületek és a főváros nem tett semmit a megfizethető lakhatás biztosításáért.
A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány jelentősen szigorítja a rövidtávú lakáskiadás szabályozását az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként, az erről szóló rendelkezések társadalmi egyeztetése kezdődik meg hétfőn.
A törvényjavaslat értelmében
- 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik.
- A javaslat mindemellett kétéves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövidtávú lakáskiadás céljából a fővárosban.
A rövidtávú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti – hangsúlyozza az NGM.
Árfelhajtó a rövid távú lakáskiadás
Megállapítható, hogy Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszú távú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – írták.
Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek.
Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról.
Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében
– áll az NGM közleményében.
A szaktárca a múlt héten ismertette 16 pontos turisztikai deregulációs programját, amelynek egyik eleme a rövid távú lakáskiadás szabályozása.
Több az Airbnb-szoba Budapesten, mint a hotelszoba
Budapesten az Airbnb típusú szobák száma már meghaladja a szállodai szobák számát – írta Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a Portfolión megjelent elemzésében.
A Covid után a hosszú távú lakáskiadásról egyre többen tértek vissza a rövid távú lakáskiadás piacára, 2023-ban mindössze egy év alatt 32 százalékos volt a bővülés a szálláshelyek számában. Tavaly év végén Budapesten már közel 13 ezer ilyen szálláshely működött mintegy 26 ezer szobával, ezeket több mint 8200 szolgáltató üzemeltette. Közülük több mint 220 szolgáltatóhoz háromnál több szálláshely tartozott, ami több mint 3000 szálláshelyet jelent – derül ki a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adataiból.
Budapesten az Airbnb-típusú szállásokon eltöltött vendégéjszakák aránya jóval magasabb a régió fővárosainak átlagánál. Egy nemzetközi tanulmány szerint
2023-ban Budapesten 8 millió kereskedelmi vendégéjszakára – ami nagyjából a szállodákat jelenti – 6 millió Airbnb-éjszaka jutott, míg Prágában 14 millió szállodai éjszakához csak 4 millió, Bécsben pedig 15 millió szállodai éjszakához 5 millió rövid távú éjszaka társult.
A területi koncentrációra vonatkozó beszédes adat, hogy Budapesten a magán- és egyéb szálláshelyek vendégéjszakáinak 78 százaléka a V., VI., VII., VIII. kerületekben keletkezett.
Könnyid László kitért arra is, hogy míg egy Airbnb-vendég átlagos költése 13 ezer forint egy vendégéjszakára vetítve, egy szállodai vendégé 37 ezer forint.
A vezérigazgató emlékeztetett, hogy a 2000-es évek óta nem változott érdemben a magánszálláshelyek legkedvezőbb adózási formája, a szobánkénti tételes átalányadózás; az adónem megalkotásakor az online szálláskiadó platformok nem léteztek és a szobakiadás kiegészítő tevékenység volt a szálláshely-tulajdonosok részéről. Ma már egy fővárosi szálláshelyet egész évre lehet értékesíteni, dinamikusan árazni a platformok segítségével, tehát egy teljesen új dimenzióba került a tevékenység jövedelemtermelő képessége, ezért is időszerű a vonatkozó adó felülvizsgálata – fogalmazott cikkében az MTÜ vezérigazgatója.
Korábban a turisztikai szakma is megszólalt az ügyben, 26 szakmai szervezet közös nyilatkozatban utasította el a rövid távú lakáskiadás teljes betiltását.
KAPCSOLÓDÓ
Egységesen elutasítja a rövid távú lakáskiadás teljes betiltását Budapesten 26 szakmai szervezet
Ehelyett több konkrét javaslatot is tesznek a kormány számára.
(Nyitókép: 123rf.com)
