Feltárul a „Bécs kapuinál fekvő Pompeji”

Carnuntum az 1. és 4. század között élte fénykorát, amikor mintegy 50 000 lakossal a Római Birodalom határán Felső-Pannónia tartomány fővárosává fejlődött. Katonai szempontból igen fontos határvédelmi szerepet töltött be a dunai limes részeként, Traianus uralkodása alatt pedig ide vezényelték a legendás XIV. légiót, amely egészen a római uralom végéig állomásozott itt. 

A város jelentőségét növelte a nagy kereskedelmi útvonalak, így például a borostyánút közelsége is. De Carnuntum nevéhez olyan fontos történelmi események is fűződnek, mint Septimius Severus, az egyik legtehetségesebb katona uralkodó császárrá kiáltása, a 308-as császárkonferencia vagy az a tény, hogy Marcus Aurelius, a filozófus császár Carnuntumban befejezi be híres elmélkedéseinek 2. könyvét.

Az egykori katonai tábor és polgárváros feltárása és modern tudományos kutatása a 19. század második felében kezdődött, s ahogy akkor hívták, a „Bécs kapuinál fekvő Pompeji” fokozatosan bontakozott ki és mutatta meg egy jelentős római kozmopolita város arcát, ahogy egyre több lelet került elő az ásatások során, amelyek a mai napig tartanak.

Séta Lucius házától a fényes városi palotáig 

Időutazásunk már a modern fogadó épületben elkezdődik, ahol egy stilizált temetkezési utcán keresztül jutunk be a polgárvárosi negyedbe, pontosan úgy, ahogy az ókori időkben, s a múltra hangolódást külön erre a célra kialakított filmterem hatásos kosztümös jelenetekkel is segíti. 

Mielőtt belépünk a rekonstruált polgárvárosba, a bejáratnál hatalmas makettasztal érzékelteti, mekkora területen helyezkedett el a város és a légióstábor 2. század vége felé. Ennek ugyan csak parányi részletét mutatják meg a látogatónak, de – és ebben egyedülálló a kiállítás – a római városnegyed e szegletét az eredeti helyén rekonstruálták, s az összes építési munkálat és berendezési részlet a helyszínen talált régészeti leleteken alapul. 

A többnyire ókori kézműves technikákkal és kézi munkával végzett rekonstrukciót többéves tudományos kutatás előzte meg, gondosan ügyeltek arra, hogy az építészettől a fűtési technikán át az épületek funkcióit és a helyiségek használatát, valamint a berendezéseket mind-mind a leghitelesebben tárják a látogatók elé.

Lucius háza például jól szemlélteti a carnuntumi középosztály életszínvonalát. A nevét egy felirat alapján kapta, amelyet a helyszínen találtak, és egy bizonyos Lucius Maticeius Clemens nevű személyre utal. Ez volt az első olyan épület Carnuntumban, amelyet a kísérleti régészet eszközeivel állítottak vissza.

A domus quarta elnevezésű lakóházat az egyedül itt megmaradt padlómozaikjaiért érdemes felkeresni, ami arra is bizonyíték, hogy az épület egykor bizonyára minden földi jóval és luxussal ellátott otthon lehetett. Látványosak az olajkereskedő házának helyreállított részei is, amelyek egy tipikus ókori üzlethelyiséget tárnak elénk amforákkal és más agyagedényekkel.

A fényes városi palota, a villa urbana a canuntumi felső réteg életstílusáról ad hiteles képet, bemutatva az egykori tulajdonos státuszát. A luxusról árulkodó központi termének fő ékessége egy apszis és kő félkupola, valamint a csodás színekben pompázó falak és festmények, amelyek szintén az eredeti hű rekonstrukciói.

A római fürdő mindent visz

A séta egyik legfontosabb állomása az egyedülálló római fürdő. Hogy miért olyan különleges? Vezetőnk elmondta, hogy ez az egyetlen olyan római fürdő a világon, amely teljesen működőképes, antik építési technikával épült az eredeti helyén, és azóta is folyamatosan római padlófűtéssel (hypocaustum) fűtik. 

Megtudtuk azt is, hogy ez a rekonstrukció jelentette az egyik legnagyobb kihívást a szakembereknek, de amikor belépünk a termekbe, bőrünkön érezzük a profi munka eredményét, a fürdők kellemes melegét, és máris szeretnénk belevetni magunkat a medencékbe – felöltve egy oda készített antik „bikinit” –, majd elterülni és megpihenni a kényelmes pamlagokon.

A római fürdő melletti latrina is a város egyik fontos pontja, bár a 21. századi embernek a „közös vécézésről” nem éppen a leghigiénikusabb dolgok jutnak eszébe, mégis ezek az állandó folyóvízzel ellátott illemhelyek a kor „modern vívmányai” voltak, amelyekben sós vizes edény és botra erősített szivacs szolgált az akkor még nem ismert papír helyett.

A szállodák ősei és az ókori „gyorséttermek”

A legújabb vizsgálatok szerint villa urbana és a fürdő közötti épület egyfajta szálloda lehetett, mivel a nagyvárosok szálláshelyeinek fontos feltétele volt a vendéglőhöz (thermopoliumhoz) és a latrinás fürdőhöz való közelség. Ez a terület romjaiban is jól szemlélteti az egymás mellett sorakozó, egyforma méretű szobákat, ahonnan a vendég néhány lépés megtétele után máris a fürdőnél találta magát. 

A város legforgalmasabb helyszínei a thermopoliumok voltak. Ezeket az ókori „gyorséttermeket” főként az alsóbb néprétegek használták és azok, akiknek nem volt otthon főzési lehetőségük, de a gazdagabbak is hozattak innen ebédet. 

Volt, amelyik két-három élelemre szakosodott, lencsére, húsokra és sajtokra, de a különféle meleg ételek mellett a közkedvelt forralt, fűszeres bor (calida) mindig szerepelt az étlapon.

Hogy mi is átélhessük római étkezési szokásokat, vendéglátóink hideg „svéd asztallal” vártak minket. Az ebéd részét képezte a sajt, a kolbász, az olívabogyó és a kecskesajtból, római fűszerekből és garumból (halszósz) kikevert pástétom, valamint a szintén garummal ízesített töltött tojás. Kenyeret, lepényt és mézbort is kínáltak mellé, majd az elmaradhatatlan gyümölcsöket és magokat.

Amfiteátrumok, pogány kapu, kalandnapok 

Nincs római város amfiteátrum nélkül, Carnuntumban ráadásul kettő is volt, közülük jelenleg a polgárvárosit lehet látogatni, amelyet a lakóövezeten kívülre terveztek, és 13 ezer fő befogadására volt alkalmas.

A polgárvárostól még kijjebb eső, úgynevezett pogány kaput azért érdemes megemlíteni, mert erről mintázták Carnuntum mai védjegyét. Eredetileg a város falai előtt álló diadalív volt, vannak olyan vezetett séták, amelyek – egyfajta mini túraként – ezt a kaput is érintik. 

És ha már a vezetett sétáknál tartunk, a Carnuntumba érkező látogatónak jó szívvel ajánlom ezt a városnézési verziót, rengeteg plusz információt tudunk meg az egykor itt éltekről, és az idegenvezetés magyarul is elérhető.

Ahogy a mi Aquincumunkban, Carnuntumban is rendszeresek a különböző történelmi rendezvények, ilyen például a római fesztivál, de a legkülönfélébb kalanddal összekötött programokra is lehet jelentkezni, iskolások ezt a látogatási formát kedvelik leginkább, mert választhatnak, a katonaváros amfiteátrumában vagy a római negyed termálfürdőiben töltik-e az éjszakát.

November közepétől tavaszig a terület téli álomra szenderül, de addig is még két idei rendezvényre invitálják a látogatót. A rómaiak nappalijában elnevezésű program október 26-án lesz, a Mindenszentek eseményre, amely a „Halál és temetés a római ókorban” témát járja körül november elején kerül sok.

A Museum Carnuntinum és egyéb attrakciók a közelben 

A több millió darabos régészeti gyűjteménnyel büszkélkedő Museum Carnuntinum – amelyet 1904-ben Ferenc József alapított, ezért áll a szobra a múzeum előtti parkban – a közeli Bad Deutsch-Altenburgban található, és a carnuntumi belépővel látogatható. Joggal nevezhető Carnuntum kincsesházának. Ugyanis az archeológiai ásatásokról kikerült értékes ókori leleteket itt őrzik, sokuk másolatát Carnuntumban is megcsodálhatjuk. 

A múzeum jelenlegi időszaki kiállítása az 1700 éves a niceai zsinatot, vagyis a Római Birodalom átalakulásának kulcsfontosságú időszakát mutatja be.

Carnuntumban akár egy teljes napot is el lehet tölteni, de ha kirándulásunkat más élményekkel is szeretnénk összekapcsolni, keressük fel az útba eső Rohrauban Haydn szülőházát vagy a Duna túlfelén, Carnuntumtól 20 percnyi autóútra a vidéki Ausztria legnagyobb kastélyát, a számos családi programot kínáló Schloss Hofot is.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!