Mi történik, ha egy kedvelt turista célpont hirtelen háborús térséggé válik, s ennek az éppen ott tartózkodó magyarok is elszenvedői valamilyen formában? – kérdezik ezekben a napokban egyre többen. A CLB biztosítási alkusz cég leszögezi: a biztosítás nem a háború, hanem a kiszámíthatatlanság ellen véd. 

Feltéve, ha a kár olyan országban keletkezik, amelynek a beutazási kockázati besorolása a külügyminisztérium szerint zöld, vagyis problémamentes volt. Azonban előfordulhat, hogy a kiutazáskor még szabad besorolású ország váratlanul veszélyessé válik, mint ahogy az a napokban Dubajban történt. Ilyenkor jogos a kérdés: hogyan tud segíteni a biztosító a helyszínen bajbajutottakon? Mi történik azokkal, akik éppen ott vannak, ott ragadtak?

Fegyveres konfliktusban érvényes-e az utasbiztosítás?

A biztosítók többsége nem vállal kártérítést közvetlen hadicselekményekből adódó károkra, ennek ellenére nem teljesen kilátástalan a helyzet – szögezi le Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója. 

Jó tudni azonban egy fontos, meghatározó körülményről: amennyiben az utazás megkezdésekor a külügyminisztérium listáján még nem volt piros az úti cél, és a konfliktus utólag, vagyis a kint tartózkodás idején eszkalálódik, akkor a biztosítás legalább az esetleges sürgősségi egészségügyi ellátás költségét megtérítheti – magyarázza. 

A járattörléssel, az ott tartózkodás kényszerű meghosszabbításával és a hazautazással járó pluszköltségek megtérítését az aktuális feltételek megléte vagy esetleges totális hiánya alapján mérlegelik a biztosítók. Vagyis, a helyzet egyáltalán nem fekete vagy fehér.

Komoly probléma, s valódi kockázat az infrastruktúra leállása egy váratlan fegyveres támadás következtében – szögezi le a szakértő. Ez esetben lezárhatják a légteret, törlik a járatokat, akadozik vagy teljesen megbénul a közösségi közlekedés, telítődnek a kórházak, stb. 

Németh Péter szerint fontos tudni, hogy a helyi infrastruktúra megszűnése jelentősen befolyásolja, adott esetben teljesen lehetetlenné teszi, hogy a biztosítók teljesítsék a szerződésben vállaltakat. Hiszen, ha nincs elérhető repülőjárat, akkor lehetetlen azonnali szállítással kimenekíteni az ügyfeleket, s ha a kórházak túlterheltek, a biztosító sem tud üres ágyat varázsolni – sorolja a tényeket Németh. 

A biztosítók nem küldenek felmentő sereget, „csak” szerveznek, koordinálnak és igyekeznek megtalálni a körülményektől függő alternatív megoldásokat. Normál helyzetben a biztosítás pénzügyi, krízishelyzetben viszont logisztikai és információs védelem – teszi hozzá a szakértő.

A CLB ajánlott viselkedési kódexe háborús helyzet miatt külföldön rekedt magyar turistáknak:

1. Maradjon a hivatalos csatornáknál, és kövesse a helyi hatóságok, valamint a magyar konzuli szolgálat tájékoztatását!
2. Azonnal értesítse biztosítója asszisztencia központját akkor is, ha jelenleg még nincs anyagi kár! A vonal másik végén ugyanis tájékoztatást tudnak adni arról, hogy szükség esetén mely kórház működik, mely útvonalak járhatók, mikor indul evakuációs járat stb. Sok esetben az asszisztencia-szolgálat többet ér, mint maga a pénzügyi kártérítés.
3. Ne essen pánikba, és ne hozzon önálló, kockázatos döntést! Az egyéni menekülési kísérlet akár rosszabb is lehet, mint a koordinált evakuálás.
4. Dokumentáljon mindent! Szállás, többletköltségek, járattörlés, orvosi ellátás – mindenről rendelkezzen igazolással!
5. Gondoljon a készpénzre és a digitális elérés biztosítására is, mivel hálózatkimaradás esetén a bankkártya sem mindig működik. Utazás előtt tekintse át pénzügyi fedezetét!
6. Amennyiben bizonytalan, egyeztessen biztosítójával is!

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!