A Molnár Judit MUISZ-elnök által moderált beszélgetésen Prónay Bence, a Proko Travel ügyvezetője azt emelte ki, hogy az utazásszervezők számára ismét óriási feladatot jelentett hazahozni a konfliktuszónában rekedt utasokat. Ez ugyanakkor szakmai és morális felelősségük, egyben jogi kötelességük is volt, hiszen jogszabály írja ezt elő az utazási csomagot foglaló utasok esetében.

 A szakember, mint a MUISZ marketingbizottságának elnöke arra kérte a tagtársakat, hogy kommunikálják a nyilvánosság felé, mekkora biztonságban van az az utas, aki irodánál foglalt. Fel kell hívni a figyelmet, hogy ilyen helyzetben az iroda intézi az átfoglalást, a kapcsolattartást a különböző szervekkel és a jogszabály meghatározta módon a felmerülő költségek nagy részét is állja (új repülőjegy eltérő útvonalon, 3 éj extra szállás, esetleg ellátás). 

„Bajban mutatkozik meg az utazási iroda fontossága! – hangsúlyozta Prónay Bence. Hozzátette, hogy ők már annyi válsághelyzetet átéltek, hogy vis maior helyzetekben kialakult protokoll szerint járnak el, előre véve a legsürgősebb feladatokat.

Holczinger Zoltán, a Weco-Travel online értékesítési vezetője hasonló tapasztalatokról számolt be, ők is bevezettek egy priorizálási rendszert a válsághelyzetekre, ilyenkor indulási sorrendben dolgozzák fel az igényeket, és a marketingestől a fejlesztőig mindenki az utasokkal foglalkozik. A járatkésésekkel kapcsolatban elmondta, hogy az EU-s járatok esetén jogszabályban előírt 600 eurós kártérítés nem jár automatikusan, azt kérelmezni kell, de ebben is tanácsot tud adni az utazási iroda. 

Major László, az EUB értékesítési igazgatója azt kérte, hogy az utazási iroda munkatársa ne engedje el elutazni az utast megfelelő biztosítás nélkül. Hozzátette, hogy a biztosítási jogviszony csak akkor jön létre, ha a szerződés elektronikusan vagy hagyományos módon alá van írva. Céges utazások esetében ugyanakkor ezt egy keretszerződéssel biztosítani lehet.

Szóba került ezután az ún kizárás kérdése. Vannak helyzetek, amikor nem képes helytállni a biztosító, például amikor egy országot az 1-es biztonsági kategóriába sorol a külügyminisztérium. Ilyenkor nem feltétlenül biztosítható a szolgáltatás az adott országban, például mert a kórházi ellátás bizonytalanná válik - jelenleg például Dubaj is ebbe a kategóriába tartozik, így oda nem köthető utasbiztosítás. Oroszország vagy Fehéroroszország esetében pedig azért nem kötnek a biztosítók szerződést, mivel az embargó miatt nem utalhatnak a kinti partnereknek pénzt.

Hogy hónapok múlva milyen lesz a biztonsági helyzet Dubajban, azt senki nem tudja, de ha valaki akkor utazna oda, annak mindenképp javasolják, hogy kössön útlemondási biztosítást, az utasbiztosítást meg ráér megkötni akár az indulás előtti nap – hangsúlyozta Major László. Ha a biztonsági helyzet az elutazás után változna meg adott helyen, akkor általános szabályok szerint még 14 napig érvényes a biztosítási szerződés, és a biztosító a helyi viszonyok függvényében igyekszik helyt állni. 

Elhangzott, hogy járatkésés és járattörlés esetén nem jár kártérítés a biztosítótól, ez a repülőtársaságok feladata, amit az Európai Unió 261/2004/EK rendelete szabályoz.

Nagy Róbert, a Mondial Assistance magyarországi igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztositótársaságok rendelkeznek a különböző utazói igényekre szabott termékekkel, és mindenkinek érdemes a neki leginkább megfelelőt választani. Örvendetes, hogy egyre többen választanak  magasabb fedezetekkel, drágább biztosítási termékeket – tette hozzá. A szakember, aki a Magyar Biztosítók Szövetségében az Utasbiztosítási Bizottság elnökhelyettese, bemutatta a Szövetség munkáját, és elmondta, hogy a jövőben szeretnének szorosabb szakmai kapcsolatot kialakítani a MABISZ és a MUISZ között, mely kiterjedne az információmegosztásra és a tagok tájékoztatására is.

(Nyitókép: Dubaj városa és a reptér. Forrás: Pexels)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!