Július eleje óta tart a nagy kánikula, ami jóformán csak a vízparton, vagy leginkább valamilyen természetes vízben vészelhető át. De mi történik akkor, ha már a harmadik héten jóval 30 fok fölött maradnak a napi csúcshőmérsékletek, és a Balaton vízhőmérséklete is folyamatosan 30 fok körül tetőzik? Hat-e a kánikula az algák mennyiségére és a víz minőségére? 

Ahogy nekünk, úgy az algáknak is vannak kedvenc balatoni helyeink. A fonalas cianobaktériumok a tó nyugati részeit szeretik (Keszthelyi-medence, Szigligeti-medence – nyáron általában ezek a legalgásabb helyek a Balatonon), míg a tisztább vizű Siófoki-medencében a páncélos ostoros algák közé tartozó fecskemoszatok az uralkodók – mondták el a BLKI algológusai, Somogyi Boglárka és Vörös Lajos.

Noha nyaranta a kékalgákból van a legtöbb a tóban, előfordulásuk messze elkerüli az egészségre káros értéket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 75 mikrogramm/liter a-klorofillban határozza meg egy üdülőtó fürdésre való alkalmasságát cianobaktérium (kékalga) dominancia esetén. 

„A Balaton legalgásabb területén ez az érték most kb. 20 mikrogramm/liter, tehát jelentősen alatta van az egészségügyi határértéknek, és szerencsére most a tó nyugati területén is az ártalmatlan fecskemoszatok az uralkodó szervezetek” 

– mondta Somogyi Boglárka.

Tavaink többségében az algák szaporodását a tóban lévő foszfor mennyisége határozza meg, amely elsősorban a vízgyűjtő területekről érkezik (ez így van a Balatonnál is). Ugyanakkor a tó üledékében felhalmozódott foszfor egy része is képes felszabadulni, nemkívánatos algaszaporodást előidézve.

„Akár a külső vagy a belső terhelés mértéke növekszik, kedvező időjárási körülmények esetén nagy tömegben szaporodhatnak el az algák” – fűzte hozzá Vörös Lajos. Mivel mostanában a Balaton egész víztömege egységesen 28-30 Celsius fok körüli, nem lehet számítani hőmérsékleti rétegződésre, ennek következtében egy-két héten belül algavirágzásra sem. „Hosszabb távú előrejelzés értelemszerűen nem adható” – fűzte hozzá a kutató.

Hogy mivel előzhetjük meg az algásodást? Azzal, ha például csökkentjük a külső foszforterhelést. A BLKI kutatói szerint a Balaton esetében sikeresek voltak azok a nagyberuházások, amelyek a tó külső foszforterhelésének csökkentésére irányultak, „ezeket a rendszereket azonban folyamatosan karbantartani, üzemeltetni és fejleszteni kell” – teszik hozzá.

Algavirágzás esetén egészségügyi kockázatot az algák csak akkor jelenthetnek, ha az algabiomassza meghaladja az egészségügyi határértéket. Enyhébb esetben bőrirritáció, kötőhártya-gyulladás fordulhat elő, súlyosabb esetben hányás, hasmenés. 

Gyermekek és érzékenyebb felnőttek esetén érdemes figyelni a természetes vizekben való fürdés utáni zuhanyozásra, ami megelőzheti a kellemetlen tüneteket.

Bár lehet, nem épp Instagramra való az algavirágzás, vagy Facebookra az alga miatti bőrirritáció, mint minden nagyobb állóvíz ökológiai rendszerének, így a Balatonnak is energetikailag rendkívül fontos a lebegő mikroszkopikus algák fotoszintézise, ezért nélkülözhetetlenek a vízi élet fenntartása szempontjából. Az emberi tevékenységek következtében megnövekedett külső foszforterhelés miatt azonban a túlzott mértékű algaelszaporodás vízminőségromláshoz vezet (a zavarosság nő, a víz kellemetlen szagú lehet, egészségügyi kockázatok léphetnek fel).

Noha esetenként a nyugati területeken zavarosabb lehet az algáktól a Balaton vize, amelyet akár fűzöld színűre is festhetnek, legnagyobb tavunk jellegzetes színét nem ezek adják, hanem a Balaton tisztább részein a mikroszkopikus méretű mészkristályok fényszórásától látjuk azt gyönyörű türkiznek. „Viharban pedig a felkavarodott üledék miatt lesz szürke a tó vize, mivel annak 98%-a ásványi anyag” – teszik hozzá a kutatók. A Keszthelyi-medencében emellett a Kis Balaton Vízvédelmi Rendszerből bemosódó oldott színes szerves anyagok (úgynevezett huminanyagok) gyakran barnára színezik a vizet.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!