Rendhagyó eseményt tartott a Szlovák Turisztikai Képviselet, bemutatva, hogyan kel életre a szomszédos ország a könyvlapokon.
Soňa Jelínková, a budapesti képviselet vezetője köszöntőjében kiemelte, a nyári pihenés alatt több időnk juthat az olvasásra, így mielőtt fizikailag Szlovákiába indulunk, fejben is elrepülhetünk oda.
A bártfai füvesasszony története
Elsőként egy új, romantikus történelmi könyvsorozattal ismerkedhetett meg a hallgatóság. A szerző, Papp Noémi a pódiumon Tasi Tibor tudományos szakújságíró kérdéseire válaszolva mutatta be a sorozat elsők két kötetét, a tavaly megjelent Az ezüstpénz átka és az idén májusban napvilágot látott A gyepfehérítők titka című regényeit.

A beszélgetésből kiderült, hogy a bártfai füvesasszony történetének megírására egy Bártfán tett utazás adott ihletett: a látogatás olyan hatást tett Papp Noémira, hogy már a városnézés során kezdett kirajzolódni előtte egy izgalmas, krimiszállal gazdagított történet. A szlovákiai város épen maradt reneszánsz főtere, a Szent Egyed-templom és a városháza látnivalói napjainkban is megidézik az ötszáz évvel korábbi életet.
A templomban épen maradt Mátyás-korabeli templomkapu, a céhek aranyozott oltárképei vonzzák a látogatókat, a hóhér eredeti padja pedig európai szenzációnak számít.
A regény Mátyás uralkodásának utolsó évében játszódik, belevarázsolva az olvasókat a közegbe, és a ma is látható történelmi emlékek iránti érdeklődést felkeltve.
A szerző elmesélte, már az első regény megjelenése után több csoport indult Bártfára, hogy a saját szemével lássa a szereplők városát. A Miskolci Könyvtárosok Egyesülete pedig egyenesen szakmai kirándulását szervezte ide. Így aztán az sem meglepő, hogy a három részesre tervezett sorozat második részét olyan sokan várták. A visszajelezések szerint A gyepfehérítők titkának megjelenése után alig néhány nappal már útra keltek az olvasók, hogy személyesen győződjenek meg arról, ami a könyvben szerepel. Vajon valóban annyira vakítóan hófehér a bártfai vászon? A bártfafürdői savanyúvíz tényleg gyógyítóan hat a különböző testi nyavalyákra?

A történelmi regény második része már a Jagelló-korabeli Bártfáról szól, II. Ulászló idejéről. A reneszánsz Európáról és a szerelem különböző arcairól mesél az olvasóknak, ízelítőt adva a régi korok mindennapjaiból és a gyógynövények erejéből. Felvillantja a térség legfontosabb kulturális állomásait: Bártfán túl Lőcsét, Krakkót, Budát, az itáliai kapcsolatokat vagy éppen Nürnberget. S hogy melyik település fogja ezúttal Bártfán kívül utazás bírni az olvasókat? Minden bizonnyal Albrecht Dürer városa is, hiszen a művész magyar származása és alkotásai révén erős kapcsolódást jelenthet az érdeklődőknek. Nem beszélve arról, hogy a regényben emlegetett Nürnbergi krónikából, amelyben hazánk is helyt kapott, az Országos Széchenyi Könyvtár is őriz eredeti példányt.
Szenvedélye a Magas-Tátra
Egy másik műfajban, az ismeretterjesztés és az útikönyvek terén alkotott maradandót Pusztay Sándor, a Kornétás Kiadó tulajdonos-igazgatója. A Várak a magasból című könyvében Szlovákia 120 várának történetét tárja elénk, amelyeket mind személyesen is felkeresett, míg a 32 zsinagógát bemutató Zsinagógák Szlovákiában című művet nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták már. A szerzőnek Szlovákiához személyes kötődése is van: már tizenévesen rendszeresen járt a Magas-Tátrába túrázni, amikor más országokba, például Ausztriába még nem lehetett könnyen beutazni – mesélte.

A Tátra iránti szenvedélye máig töretlen, számos kiadványának a világ legkisebb magashegysége a fő témája. A Magas-Tátra túrakalauz például már az ötödik kiadását is megérte és több mint tízezer példányban fogyott el – ezzel a Kornétás Kiadó egyik legsikeresebb könyvévé vált. A sorozat azóta további kötetekkel bővült, többek között az Alacsony-Tátrát és a Szlovák Paradicsomot bemutató kiadványokkal.
Borászati témák is megjelennek munkáiban, például a Császári borok című kötet, amely a bécsi udvar történelmi borbeszállítóit – köztük a szlovákiai borvidékeket – mutatja be, 150 borászatot felsorolva. Pusztay Sándor elmondta, fontosnak tartja a kulturális örökség és a természeti kincsek megőrzését, valamint azt, hogy ezek elérhetőek legyenek a nagyközönség számára.
KAPCSOLÓDÓ
Top10 expat | Soňa Jelínková: Évről évre több magyar utazik Szlovákiába
Soňa Jelínková először 1987-ben érkezett Budapestre.
