Az iráni konfliktus komoly kihívások elé állítja a globális légiközlekedési ipart. A Közel-Kelet legfontosabb légifolyosóinak lezárása miatt az utasok azonnali járattörlésekkel és megnövekedett utazási időkkel néznek szembe, miközben a megugró üzemanyagárak és biztosítási díjak jegyáremelkedést és a hosszú távú járatok jövedelmezőségének radikális romlását vetítik előre a szektor számára.
Hogyan érinti a légtérzár az útvonalakat?
Az „Epic Fury” hadművelet következtében a keleti félteke „légi szupersztrádája” gyakorlatilag megszűnt létezni. A jelenlegi helyzet súlyosságát mutatja, hogy továbbra is zárva Izrael, Szíria, Irak, Irán, Kuvait, Bahrein, Katar, az Egyesült Arab Emírségek teljes légtere, valamint Szaúd-Arábia északkeleti részének légtere. Korlátozások vannak érvényben Libanon, Jordánia és Omán felett is. Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) magas kockázatú riasztást adott ki, mivel a katonai aktivitás miatt fennáll a polgári gépek téves azonosításának veszélye.
A légi forgalom két fő alternatív útvonalra terelődik:
- Déli útvonal: Szaúd-Arábia felett dél-nyugati irányba, ami 30–90 perccel növeli a menetidőt és jelentős extra üzemanyag-felhasználással jár.
- Északi útvonal: Egyes légitársaságok, például az Air India vészhelyzeti engedélyt kértek az északnyugat-kínai Hotan-útvonal használatára, ám a magashegyi terep és a technikai kihívások miatt ez csak korlátozottan tehermentesíti a hálózatot.
Milyen gazdasági hatásokkal kell számolni a turizmusban?
A légi közlekedés jelenleg az operatív költségek emelkedésének hármas fenyegetésével küzd, ami közvetlenül beépül a jegyárakba és a szolgáltatói tarifákba.
- Drasztikus üzemanyagár-robbanás: A kerozin világpiaci átlagára ezen a héten elérte a hordónkénti 95,95 dollárt. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a Hormuzi-szoros esetleges blokádja 150 dollár közelébe lökheti az árakat, ami a jelenlegi hosszú távú repülési modellek jelentős részét gazdaságilag fenntarthatatlanná tenné.
- Szigorodó biztosítási piac: Az utasbiztosítási szektorra is komoly hatással van a közel-keleti helyzet. A biztosítók még a „tiszta”, alacsony kockázatoknál is legalább 10%-os díjemelést irányoztak elő, míg a közel-keleti övezetben érintett társaságok esetében ennél jóval nagyobb drágulással kell számolni. A kialakult helyzetben nemcsak a járatok útvonala, hanem az utasbiztosítások érvényessége is kérdésessé válhat. Érdemes tájékozódni a biztonsági besorolások és a biztosítók kockázatvállalási hajlandóságának összefüggéseiről, melyekről itt írtunk bővebben.
- Karbantartási költségek megugrása: Az ellátási láncok akadozása és a hosszabb repülési idő miatti fokozott igénybevétel következtében a javítási költségek 39%-kal nőttek az elmúlt három évhez képest.
Az iráni konfliktus rávilágít a globális légiközlekedési hálózat sérülékenységére.
A turisztikai szakmának fel kell készülnie a tartósan magasabb árakra és a desztinációk átrendeződésére. Amíg a politikai helyzet nem stabilizálódik, a kereslet várhatóan a biztonságosabbnak ítélt nyugati és távol-keleti (Közép-Ázsiát elkerülő) útvonalak felé tolódik el, miközben a közel-keleti csomópontoknak újra kell definiálniuk szerepüket a tranzitforgalomban
– írja elemzésében a TravelDailyNews.
Több mint 9500 járatot töröltek hétfő délutánig
A Flightradar24.com hétfő délutáni összegzése szerint 9500 járatot töröltek az iráni konfliktus miatt. A repüléskövető oldal közösségi oldalán részletes bontást is közreadott, e szerint február 28-án több mint 1400, március 1-jén több mint 3400, március 2-án több mint 3400 járatot töröltek, és ehhez jön még kedden további 1300-at meghaladó törölt járat. Az oldal adatai szerint hétfőn Irán, Irak, Kuvait, Izrael, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Katar légtere szinte teljesen üres volt.
Egy-két hetet is igénybe vehet, mire mindenki hazajut
Óriási globális logisztikai káoszt okoz az iráni helyzet miatti közel-keleti légtérzár, amely a világ legfontosabb átszálló csomópontjai között számon tartott Dubajt és Dohát érinti elsősorban. Most kezd tudatosulni mindenkiben, hogy milyen hatalmas kisugárzó hatása van a közel-keleti légitársaságok leállásának a polgári légiforgalomra – nyilatkozta a Népszavának Haris Richárd, a Magyar Utazási Irodák (MUISZ) kiutaztatási bizottságának elnöke, akinek cége, a Harris Travel közvetlenül is érintett: egy 31 fős csoportjuk ragadt Dohában. Az Emirates, a Qatar Airways és az Etihad gyakorlatilag leállt, mindeddig e három légitársaságon keresztül zajlott Európa és Ázsia között a polgári légiforgalom jelentős része. Egyelőre minden Isztambul felé terelődött, ami hatalmas torlódást okoz.
Békekötés, de minimum néhány órás tűzszünet kellene ahhoz, hogy a közel-keleti légtérzárat legalább néhány órára feloldják, hogy biztonságosan elhagyhassák a térséget az ott turistaként vagy munkavállalóként tartózkodó külföldiek. Egyelőre napról napra hosszabbítják a szállodákban elhelyezett külföldi turisták ellátását, Abu Dhabiban, Dubajban és Dohában is az állam rendezi a szállodai számlákat – mondta a MUISZ illetékese.
Reálisan legalább egy-két hetet mindenképp igénybe vesz, mire mindenki haza tud jutni
– mondta a lapnak Bódis Gábor turisztikai szakértő. Hozzátette: ez mindenkinek – az utasoknak, a légitársaságoknak, a biztosítóknak és a desztinációnak is – nagyon sokba fog kerülni.
Korlátozottan újraindulnak a légi járatok Dubajból
A Dubai Airports repülőtér-üzemeltető eközben bejelentette, hogy március 2-án este korlátozott mértékben újraindulnak a járatok a repülőtérről. Csak néhány járat indul a Dubai International és a Dubai World Central repülőteréről, és az utasokat kifejezetten arra kérik, hogy ne menjenek a repülőtérre, hacsak légitársaságuk nem erősítette meg a járat indulási idejét.
(Nyitókép: Flightradar24.com)
KAPCSOLÓDÓ
Izraelből Egyiptom és Jordánia felé át lehet lépni a szárazföldi határátkelőkön
Hétfőn kiderülhet, a légitársaságok hogyan tervezik az újraindulást.
(Nyitókép: FlightRadar24)
