A kormány a múlt héten a turizmust vette górcső alá. A Gazdasági Kabinet ülésén a tavalyi számokat és az idei kilátásokat értékelték, majd arra jutottak, hogy a szektoron belül a vendéglátásnál, különösen az éttermeknél beavatkozásra van szükség. 

Kedden Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közösségi oldalán már konkrét szám is megjelent: összesen 100 milliárd forintos programmal készül a kormány, kifejezetten a hazai éttermek és vendéglátóhelyek megsegítésére.

A miniszter szerdán a Nemzetgazdasági Minisztériumban mutatta be a részleteket, ahol a tárcavezető egy háttérbeszélgetésen bontotta ki, hogy pontosan mire jut ez a pénz, és milyen lépésekből áll az éttermeket segítő kormányzati akcióterv.

A turisztikai ágazaton belül nagyjából 9600 olyan egység működik, amely szigorúan az éttermek kategóriájába tartozik – ebbe nem számítanak bele sem a cukrászdák, sem a kávézók. Nagy Márton szerint ezeknél az egységeknél hiába teljesít jól összességében a turizmus, a mindennapi üzemeltetés nehézkes. 

Az éttermek különösen kitettek a költségoldali nyomásnak, ezen belül is a minimálbér-emeléseknek, miközben a szektor fehérítése továbbra is kulcskérdés. A kormány célja ezért kettős: javítani az éttermek likviditási helyzetét és növelni a profitábilitásukat. Erre érkezik válaszként az a 5+1 elemből álló kormányzati csomag, amelyet a Gazdasági Kabinet tervei alapján már a kormány is jóváhagyott.

• 1. Reprezentációs adó részleges kivezetése. Az éttermi fogyasztáshoz köthető reprezentációs adót árbevétel-arányosan, 1 százalékig, de legfeljebb évi 100 millió forintig kivezetik. Tehát, ha egy vállalat étteremben költ, változik a reprezentáció adója. A költségvetési hatás a bevezetés évében 30–40 milliárd forint, hosszabb távon évente 20–25 milliárd forint lehet. Az intézkedést visszamenőleg, 2026. január 1-jétől már alkalmazhatják a cégek.
• 2. Turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentése. Az éttermek vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatásainál a hozzájárulás mértéke 4 százalékról 2 százalékra csökken. Az új szabály 2026. február 1-jén lép életbe, a költségvetési hatás 30–35 milliárd forint.
• 3. A felszolgálási díj adózási kiterjesztése. A szervizdíj jelenleg legfeljebb 15 százalék lehet, és ha bérre fordítják, kedvezményes adózás alá esik. Most ez a logika kiterjed, az éttermek árbevételük 20 százalékát fordíthatják bérkifizetésre ugyanilyen adókedvezménnyel. A minimálbér és a garantált bérminimum feletti részre nem kell szja-t és szochót fizetni, ha azt bérre költik. Az intézkedés költségvetési hatása 35–55 milliárd forint, és februártól lehet először alkalmazni.
• 4. Kedvezményes hitel a Kisfaludy-programon keresztül. Az éttermek kedvezményes forgóeszközhitelhez jutnak a Kisfaludy Turisztikai Hitelközponttól. Teljesen új konstrukció indul: 10 millió forintig vehetnek fel hitelt, amelynek egy része – meghatározott feltételek teljesítése esetén – vissza nem térítendővé válhat.
• 5. Vendéglátó Kisokos. A kormány egy gyakorlati útmutatót is készít a szektornak, amely az adminisztrációtól a mindennapi működésig segíti az éttermeket eligazodni a szabályok között.
• +1: papírmentesítés. A csomag utolsó eleme a vendéglátó szektor papírmentessé tétele, az adminisztratív terhek további csökkentése érdekében. 2027-re papírmentessé szeretnék tenni a szektort.

A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, a csomag tényleges költségvetési hatása jóval kisebb lehet, mint amit a bruttó számok mutatnak, a kormány bevételnövekedéssel is számol. Egyrészt a vendéglátás további kifehéredésétől, másrészt a megnövekvő fogyasztástól várnak plusz adóbevételeket.

Nagy Márton szerint éppen ez a logika áll az intézkedések mögött: ha az éttermek mozgástere nő, több forgalom jelenik meg a rendszerben, ami végül részben vagy akár nagyrészt visszahozhatja a költségvetési kiesést.

A minisztériumi számítások szerint a mintegy 9600 étterem erősen területileg koncentrált. Nagyságrendileg az egységek 40 százaléka Budapesten működik, míg 60 százalékuk vidéken. Ez azért fontos, mert a csomag nem csak a fővárosi vendéglátóhelyeket célozza, hanem országos szinten próbálja stabilizálni az éttermek működését, különösen a kisebb, vidéki egységek esetében – írja az Index.

(Nyitókép: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!