Irán a konfliktus február 28-i kezdete óta folyamatos támadásokat intéz az Öböl menti államok ellen, azzal érvelve, hogy azokat a katonai bázisokat támadja, amelyeket az Egyesült Államok használ a háborúhoz. Az Öböl menti nemzetek elutasították Teherán állításait, és hangsúlyozták, hogy a szuverenitásuk elleni támadások indokolatlanok.

Az iráni csapások felborították az energiatermelést, és jelentős fennakadásokat okoztak a turizmusban és a közlekedésben, amivel a régiót az 1990–1991-es öbölháború óta nem látott súlyos gazdasági károk kockázatának tették ki - olvasható az Al Jazeera elemzésében.  

„A légiközlekedés, a turizmus, a hajózási útvonalak és az energiaexport fennakadásai, kombinálva a magasabb biztosítási prémiumokkal és fuvarköltségekkel, azt jelentik, hogy a régió valószínűleg napi több százmillió dollárnyi gazdasági aktivitást veszít el” – mondta Khaled Almezaini, az Egyesült Arab Emírségekben található dubaji Zayed Egyetem politikai és nemzetközi kapcsolatokért felelős docense. „A pontos mérték nagyban függ attól, hogy meddig tart a kereskedelmi útvonalak, kikötők és a légtér lezárása.”

Több mint két hétnyi háború után a régióra gyakorolt gazdasági hatás már most jelentős.

A közel-keleti olajtermelők napi kibocsátása alig több mint egy hétnyi konfliktus után 21 millió hordóról 14 millió hordóra csökkent a Hormuzi-szoros lezárása miatt – derül ki a Rystad Energy adataiból. A termelés várhatóan tovább zuhan, ha a kereskedelmi hajózás Teherán fenyegetései miatt továbbra is elkerüli a szorost. 

Az elmúlt évtizedek jelentős gazdasági diverzifikációja ellenére az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) tagjai – Katar, Kuvait, Bahrein, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Omán – továbbra is bruttó hazai termékük (GDP) közel egynegyedét az olajtermelésből nyerik.

A Capital Economics szerint a régió GDP-je 10–15 százalékkal is csökkenhet, ha a konfliktus legalább három hónapig tart, és tartós károkat okoz az energiainfrastruktúrában.

Bár továbbra is az energia az Öböl gazdasági életereje, a háború más kritikus szektorokra is átterjedt, különösen a turizmusra és az utazásra, amely a GCC GDP-jének mintegy 11 százalékát adja.

A légtérzárak és korlátozások miatt csak február 28. és március 8. között 37 000 járatot töröltek a Cirium adatai szerint. A rendkívüli helyzet miatt számos európai kormányzat indított mentesítő járatokat a régióba, Magyarország több mint ezer állampolgárát hozta haza kilenc ilyen járattal.

Keddre az emírségekbeli hatóságok átmenetileg teljes légtérzárat rendeltek el, „gyorsan változó regionális biztonsági fejleményekre” hivatkozva, emiatt az Emirates légitársaság is törölte budapesti járatát. Szerdán ugyanakkor újraindultak a járatok a repülőtérről. 

A bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy a Dubaji Nemzetközi Repülőtér – a világ általában legforgalmasabb nemzetközi kapuja – kénytelen volt felfüggeszteni a forgalmat egy közeli üzemanyagraktár elleni dróntámadás miatt.

A Turisztikai Világtanács (WTTC) múlt heti elemzése szerint a konfliktus naponta 600 millió dollárjába kerül a régiónak a nemzetközi látogatók elmaradt költései miatt. 

„Az a tény, hogy több mint két hete a legtöbb foglalást, konferenciát és sporteseményt le kellett mondani, hatalmas költségeket ró a szállodaiparra és a vendéglátásra” – mondta Emilie Rutledge, a brit Open University közgazdásza.

Az európai légitársaságok is leállították a térségbe induló járataikat. A British Airways legfrisebb közlése szerint május 31-ig felfüggesztik érintett járataik többségét.

Al-Maleki (MEES) szerint a gazdasági utóhatások a történelmi regionális válságokhoz mérhetők, ha a háború elhúzódik. „Rövid távon a fennakadás mértéke a világjárvány alatti gazdasági sokkhoz hasonlíthat, míg egy tartós lezárás az 1991-es öbölháború gazdasági következményeinek nagyságrendjét is elérheti.”

Almezaini (Zayed Egyetem) szerint ugyanakkor egy egész Öbölre kiterjedő recesszió nem valószínű, mivel sok ország jelentős költségvetési tartalékokkal rendelkezik a rövid távú sokkok kivédésére. „Ha a feszültség viszonylag gyorsan enyhül, a régió jó helyzetben van ahhoz, hogy a vártnál gyorsabban normalizálódjon a gazdaság” – tette hozzá.

(Nyitókép: felhőkarcolók Dubajban. Forrás: 123rf.com)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!