A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége szerdán ingyenes szakmai konferenciát rendezett a budapesti Danubius Hotel Helia szállodában „Konjunktúra, gazdaság, kilátások, adatok, jövő – A turizmus aktuális helyzete 2026-ban” címmel, a Turizmus Konjunktúra Index (TKI) négyéves fennállásának alkalmából.
A program megnyitójaként Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke arról beszélt: nem véletlen az időzítés, hiszen a konferencia szervezését még februárban kezdték el azzal a várakozással, hogy a választások utáni kormányalakítás időszakában nagyobb tér nyílhat a szakmai kérdések nyílt megvitatására. Mint fogalmazott, nem számítottak arra, hogy az új kormány rekordgyorsasággal feláll, ugyanakkor továbbra sem ismert pontosan, milyen államtitkársági struktúrában és ki képviseli majd a turizmus szakmai ügyeit a kormányban. A szövetség elnöke szerint a bizonytalanság miatt számos pletyka és „utcai legenda” kering a szakmán belül, miközben a valódi tényekre és adatokra kellene koncentrálni.
A szervezet célja ezért az, hogy más meghatározó szakmai szervezetekkel együtt olyan információkkal és elemzésekkel segítse a kormányzatot és a vállalkozásokat, amelyek könnyebbé teszik a gazdálkodást és az üzleti döntéseket.
Felidézte: amikor 2022-ben elindították a TKI-t, az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy ne csupán utólag értékeljék a vendégéjszaka-adatokat, hanem előrejelző képességgel rendelkező, a piaci hangulatot és várakozásokat is mérő eszközt hozzanak létre. Ebben jelentős szerepet játszott a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány támogatása, amely lehetővé tette a projekt négyéves működését.
A TKI négy év után már komoly szakmai hivatkozási alap
Gál Pál Zoltán szerint a TKI mára eljutott arra a szintre, hogy már komoly idősorokkal és kellő szakmai súllyal rendelkezik, így egyre több szervezet – köztük számos tőzsdei társaság – is használja saját gazdasági döntéseinek visszacsatolására. A rendezvény egyik céljaként azt nevezte meg, hogy az index ismertsége tovább növekedjen a szakmában, hiszen az előrejelző képessége az elmúlt időszakban több esetben is igazolódott a később megjelenő statisztikai adatok alapján.
Hozzátette: a GKI közgazdasági háttérelemzései nagy segítséget jelentenek az index értelmezésében, és bízik benne, hogy az új kormányzat is használni fogja a TKI-t a napi döntéshozatal során.

Kitért arra is, hogy az NTAK rendkívül sok adatot biztosít az ágazat számára, és a szakmai szervezetek javaslatokat is tettek a kormányzatnak arra, hogy a korábban kialakított adatgyűjtési és adatszolgáltatási rendszereket ne építsék le, hanem szakmailag hasznosítsák tovább.
A forintárfolyam és a kerozinválság is új helyzetet teremt
A VIMOSZ elnöke szerint a turizmus szereplői jelenleg különösen turbulens gazdasági környezetben működnek, amelyet több kulcstényező határoz meg. Az egyik legfontosabbnak a magyar makrogazdasági pályát és ezen belül a devizaárfolyamot nevezte. Mint mondta,
a jelenlegi forint–euró árfolyam nem szerepelt a turisztikai vállalkozások üzleti modelljeiben, ugyanakkor úgy tűnik, tartós jelenségről van szó, amelyhez alkalmazkodnia kell a szakmának – legyen szó szállodákról, kiutaztató vagy beutaztató cégekről. A másik meghatározó problémának az úgynevezett „kerozinválságot” nevezte, amely szorosan összefügg a háborús helyzettel és a nemzetközi bizonytalanságokkal.
Úgy fogalmazott: senki sem számított arra, hogy a konfliktus ilyen hosszú ideig elhúzódik, és arra sem, hogy a kialakult helyzet tartósan új üzleti kihívások elé állítja a magyar beutaztató és kiutaztató turizmust. Véleménye szerint konzervatív üzleti szemlélettel inkább arra kell készülni, hogy a jelenlegi helyzet tartós marad, és ehhez kell alkalmazkodniuk a vállalkozásoknak. A témáról a rendezvényen Varga Gábor, az Egekura blog szerzője beszélt bővebben.
Digitalizációval javítanák a turizmus hatékonyságát
Gál-Pál Zoltán beszélt a VIMOSZ egyik új digitális projektjéről is, amelynek keretében a szervezet konzorciumi vezetőként vesz részt egy magyarországi digitalizációs programban. A cél a turisztikai kkv-k digitális érettségének fejlesztése költséghatékony eszközökkel és képzésekkel. Kiemelte: szövetségük korábban számos európai uniós kompetenciafejlesztési projekt magyarországi megvalósításában vett részt, így jelentős tapasztalattal rendelkezik nemzetközi szakmai anyagok hazai adaptálásában.
A DIMOP-pályázat keretében most olyan eszközöket kívánnak eljuttatni a vállalkozásokhoz, amelyek javíthatják a működésük hatékonyságát és digitális felkészültségét. Az elnök szerint mivel a munkaerőhiány várhatóan tartós marad, a digitalizáció és az automatizáció kulcsszerepet játszhat abban, hogy egyes munkakörök kiválthatók legyenek, miközben a vállalkozások versenyképesek maradnak.
KAPCSOLÓDÓ
Kerülőutak, dráguló kerozin és átrendeződő légterek – új korszak előtt a légiközlekedés
A VIMOSZ szakmai konferenciájának egyik előadása a globális légiközlekedés előtt álló kihívásokkal foglalkozott.
