Az ukrán válság miatti légtérkorlátozások, a világjárvány utáni gyors forgalom-visszarendeződés, illetve a globálisan növekvő utazási kedv soha nem látott légiforgalmat generált hazánk légterében. Nyugat-Európában az átrepülő forgalom tavaly még nem érte el a 2019-es, járvány előtti szintet, míg Európa délkeleti tengelyére, ahol Magyarország is elhelyezkedik, a 2019-nél 25-30%-kal nagyobb forgalom zúdult. 

A HungaroControl szerint 2025-ben az átrepülő forgalom tekintetében 8-12 százalékos, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetében pedig 10-15 százalékos növekedés várható az előző évhez képest. 

„Nekünk, mint légiirányító cégnek kötelességünk, hogy aki megjelenik a határon, azt tisztességgel és a legnagyobb biztonságban átvezessük a magyar légtéren, hogy gondtalan utazást biztosítsunk mindenkinek” -  jelentette ki Turi Ferenc vezérigazgató, akinek a bevallása szerint hobbija és szenvedélye is a munkája. „Rendkívül különleges cég vagyunk, egy van belőlünk Magyarországon. Miközben állami feladatot látunk el, a nemzeti vagyon légtérkincsével gazdálkodunk. Bennünket 100 százalékban a légitársaságok finanszíroznak, őket pedig az utasok, tehát minket valójában az utasok finanszíroznak, így mindenkor a magyar állam érdekeit, a légitársaságok érdekeit és az utasok érdekeit kell, hogy képviseljük” – tette hozzá a vezérigazgató.

Jövőbe mutató fejlesztések

Tavaly augusztus óta a HungaroControl több intézkedést is hozott a folyamatosan növekvő forgalom hatékony és biztonságos kezelése érdekében. A közelmúltban adták át a mirTWR-t, azaz a moduláris integrált távoli toronyirányítási rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a budapesti repülőtér forgalmát – egy ilyen méretű repülőtér esetben a világon elsőként – helyszíntől függetlenül irányíthassák.

A rendkívüli forgalomnövekedést egy minden eddiginél viharosabb és kiszámíthatatlanabb időjárás – különösen a nyári időszakban – is kíséri, sok esetben ez a járatkésések oka. Április óta a HungaroMet-tel történő együttműködésnek köszönhetően ezért dedikált meteorológus is támogatja a légiforgalmi irányítók munkáját a legforgalmasabb, nappali órákban. A munkateremben helyet foglaló szakember az egyre változékonyabb és zivatarosabb nyári időszakokban segít megalapozottabb döntéseket hozni a légtérkorlátozások tekintetében. 

Átalakították a magyar légtér szerkezetét is: tavaly hat szektort nyitottak meg, így nagyjából 2 százalékos kapacitásnövekedést tudtak elérni. Másik hasonlóan fontos lépés a nyári időszakra, hogy június 1. és augusztus 31. között Ferihegyen mindig két futópálya lesz nyitva, egyik az érkező, a másik a távozó gépeknek, így jóval nagyobb forgalmat tudnak biztosítani.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések sem maradhatnak el:  2027-ben jön az a rendszer, ami leváltja a mostanit,  amiben már lesznek AI elemek is. Nagyjából 200-an dolgoznak a technológián az innováció és a kutatásfejlesztés érdekében.

Forgalomirányítók: az emberiség 10 százaléka alkalmas a feladatra

Kicsit mi is bepillanthattunk a forgalomirányítók munkájába, amikor bekísértek minket az irányítóterembe, ahol a 6 szektort bejárhattuk. A rengeteg monitort és adatot látva még jobban  éreztük, mekkora nyomás lehet a forgalomirányítókon, akiknek napi 410-420 le- és felszálló járatot kell kezelniük. Erre pedig igazán kevesen alkalmasak, de a cég célja, hogy jelentősen növelni tudja az irányítói létszámot.

„Jelenleg  950 emberből 13 embert választottunk ki, egyszerűen azért, mert ennyi ember alkalmas arra, hogy ezt az elképesztően nehéz, megterhelő munkát elvégezze a megfelelő biztonsági szinten. Az emberek el nem tudják képzelni, hogy ez mekkora teher” – mondta a vezérigazgató, aki hozzátette, hogy éppen ezért az irányítókat erkölcsileg és anyagilag is igyekeznek megbecsülni. Az a maroknyi ember, aki sikeresen elvégzi a kétéves oktatást, hét számjegyű fizetésre számíthat.

Kérdésünkre, hogy milyen adottságok kellenek ahhoz, hogy valaki alkalmas jelölt lehessen, Bárány Ákos kommunikációs és marketing igazgató válaszolt: 

Nagyon komplex készség- és képességmérés zajlik, ezért a kiválasztási folyamat is hosszú időt vesz igénybe. Meg kell vizsgálni, hogyan látnak a térben, hogyan képesek együttműködni, önálló döntést hozni. 

A sajtóbejáráson nekünk újságíróknak is lehetőségünk adódott arra, hogy a légiforgalmi irányítóknak készült, úgynevezett FEAST-teszten kipróbálhassuk magunkat. Mivel az angol nyelvtudás magas szintű ismerete szükséges, egy angol nyelvű teszten az irányok, a tájolás, szöveges és hangalapú feladatok megválaszolása volt a feladat, amelyek mindegyike alaposan megtornáztatta az agytekervényeinket - és ki is fogott rajtunk.

(Nyitókép: HungaroControl)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!