A regionális desztinációmenedzsment-szervezet megbízásából készült friss fókuszcsoportos és kérdőíves kutatás szerint az elmúlt két év alatt a VisitBalaton365 Nkft. vált a térség legismertebb és legelfogadottabb turisztikai szervezetévé. A szolgáltatók regionális koordinációs erőként tekintenek rá, és a meglévő erőforrások összehangolását várják tőle. A kutatás eredményeiről és az azokból fakadó feladatokról Princzinger Péter ügyvezetővel beszélgettünk.
A felmérés szerint a VisitBalaton365 a legismertebb turisztikai szervezet a térségben, a teljes ismertségük megközelíti a 90 százalékot, és a válaszadók közel fele aktív kapcsolatban áll önökkel, illetve önökkel működik együtt legszívesebben, miközben mindössze két éve működik a cég. Minek tulajdonítja ezt a gyors sikert?
Röviden: szerintem a térség turisztikai szolgáltatói régóta vártak már egy integrátor szereplőt.
Kicsit bővebben: Ne feledjük, hogy a VisitBalaton365 sztori valójában 2018-ban, a balatoni kerékpáros turisztikai szolgáltatások fejlesztését célzó GINOP 7.1.9-es projekttel kezdődött, azaz a VisitBalaton365-nek a BalatonBike365 ágyazott meg. Szóval, ami az elfogadottságot illeti, azt nem kettő, hanem nyolc év alatt értük el.
Az, hogy ma a szolgáltatók összességében a VisitBalaton365-öt tartják a „leghasznosabb” balatoni turisztikai szervezetnek, egyrészt elismerés, másrészt, úgymond kötelező indikátor.
A DMSZ-szervezettel szemben ugyanis elvárás, hogy a térségben elfogadott, beágyazott legyen. Különben nem is tudná ellátni a feladatait.
A kutatás során a partnereink kiemelték a legfőbb erősségeinket, amelyek miatt szerintük érdemes velünk dolgozni. Ezek a térségi marketing- és desztinációs kommunikáció; a közvetlen online marketing támogatás a szolgáltatóknak; a rendszeres szakmai információmegosztás, adat- és statisztikai visszacsatolások; a gyakorlatias workshopok, study tourok és networking események szervezése. A fókuszcsoportokban külön nevesítették a külföldi szakmai kapcsolódásainkat, ami megerősít minket abban, hogy helyes úton járunk.
A válaszadók konkrét elvárásokat is megfogalmaztak. Mit várnak ma pontosan a balatoni szereplők a VB365-től?
A piaci szereplők visszajelzései alapján egyértelmű, hogy olyan ernyőszervezetre van szükségük, amely képes a lokális nézőpont fölé emelkedve az egységes Balaton-márka építésére, erősítésére.
Szintén alapvető az információáramlás radikális javítása a szereplők között, a szolgáltatók fizikai, szakmai és kommunikációs összekötése: a networking, a hálózatosodás, a digitalizáció segítése. Ehhez kapcsolódó elvárás a valós adatok és piaci visszajelzések biztosítása a döntésekhez. Nagyon fontos továbbá a külföldi piacok hatékony elérésének támogatása. Mindezzel kézzelfogható üzleti előny teremtése a mindennapokban.
A friss kutatás egyik legerősebb megállapítása, hogy a balatoni szolgáltatók fragmentáltnak, töredezettnek érzik a térség turisztikai szervezeti rendszerét. Sokan úgy látják, erőteljesebb koordinációra és érdekképviseletre lenne szükség, az aktivitások párhuzamosak és túlzottan marketingfókuszúak. Hogyan látja ezt a kritikát, és miként reagál erre a VisitBalaton365?
A szolgáltatók érzése jogos: a párhuzamosságok gyengítik a régiót. Ugyanakkor egy DMSZ-szervezet elsődlegesen nem érdekképviseleti funkciót tölt be. A VisitBalaton365-öt elsősorban szakmai szolgáltató és marketingkommunikációs szervezetként pozicionáltuk. Nem véletlenül: egy desztinációmenedzsment-szervezet feladata, ahogy a neve is mutatja: a desztináció menedzsmentje, azaz a térség szereplői együttműködésének szervezése és a desztinációs márka erősítését szolgáló erőfeszítések összehangolása.
Persze teljesen érthető, hogy ha a vállalkozók nem kapnak segítséget a top három problémájuk kezeléséhez, akkor hiába kínálunk egyébként jó megoldásokat a fontossági sorrendben 4., 5., 6., sokadik problémájukra – nem lesznek elégedettek velünk.
Úgy tűnik, hogy a szolgáltatók elvárják, hogy a szakmai és marketingfunkciók mellet, a lobbizás, az érdekérvényesítés terén is vállaljunk feladatot.
Sokszor elmondtuk, komolyan is gondoljuk: nem a DMSZ-szervezetnek van térsége, hanem a térségnek van DMSZ-szervezete. Ha a vállalkozók elégedettségéhez az (is) kell, hogy az érdekükben fejtsünk ki hatékony lobbitevékenységet, megtesszük.
A kulcskérdés változatlanul az, hogy képesek vagyunk-e egységes desztinációként működni.
Beszéljünk akkor a problémákról is. A kutatás három nagy területet azonosított, mint a Balaton legfőbb növekedési gátját: a szezonalitást, az emelkedő működési költségeket és a munkaerőt. Vegyük ezeket sorra: miért jelent továbbra is ekkora kihívást a szezonalitás a balatoni turizmus számára?
Ez a klasszikus, évtizedes kihívás, ami ma élesebben jelentkezik, mint valaha. A válaszadók több mint 60 százaléka jelölte meg ezt fő problémaként. Leginkább a kisebb panziók, apartmanok, szezonális vendégházak és szálláshelyek szenvednek tőle.
A képlet egyszerű: a kereslet erősen koncentrálódik a 8-10 nyári hétre, miközben az éves nyitva tartás esetén a működési költségeket egész évben viselni kell. Be kell látnunk: a Balaton belföldi turizmusból, csak a nyárra koncentrálva már korlátozottan képes növekedni.
A stabilitás kulcsa egyrészt a külföldi vendégforgalom szisztematikus visszaépítése. Másrészt az ősz, a tél és a tavasz tartalommal való megtöltése.
E téren nem állunk rosszul, a külföldi vendégek száma nagyobb arányban nő, mint a belföldieké, és szépen izmosodik a négy évszakos turizmusgazdaság.
A második probléma a megugró működési költségek. Ez kit érint a legérzékenyebben?
Elsősorban az attrakció- és élményszolgáltatókat, a kulturális intézményeket, látogatóközpontokat, wellness- és fürdőszolgáltatókat. Ők hatalmas infrastruktúrát működtetnek, így a fix költségeik (energiaárak, alapanyagok, bérek, eszközök karbantartása, pótlása) rendkívül magasak, miközben a látogatószámuk szezonálisan ingadozik. De a prémium szolgáltatók is érzik a nyomást: náluk a tét a megszokott, magas minőségi szint fenntartásának finanszírozhatósága.
A harmadik seb a munkaerőhiány. Úgy tűnik, a vendéglátásban a legkritikusabb a helyzet.
Pontosan. Az éttermek, cukrászdák, büfék és kisebb gasztronómiai vállalkozások napi szintű túlélési harcot vívnak a humánerőforrásért. Nehéz stabil csapatot építeni, a szakképzett munkaerő jelentős része külföldre távozik, a szezonális működés miatt pedig szinte lehetetlen hosszú távú, kiszámítható perspektívát és versenyképes éves bérezést biztosítani. Ez különösen a tőkeszegényebb kisvállalkozásokat hozza hátrányba.
A kutatás adatai alapján egyértelmű: nem lehet „egyensapkát” húzni a Balatonra. Hogyan lehet leképezni ezt a sokszínűséget a stratégiában?
A kutatás másik fontos eredménye éppen az, hogy a Balaton nem kezelhető homogén rendszerként. Bár a problémák ugyanazok, a fontossági sorrendjük eltérő. Szegmensenként más-más probléma a legfájóbb.
A szezonalitás, a főszezonon kívüli alacsony kihasználtság a szálláshelyeket sújtja legjobban. A munkaerő megtalálása és megtartása a vendéglátásban okozza a legnagyobb fejfájást. A nagy infrastruktúrák fenntartása, a magas üzemelési költségek az élményszolgáltatók fenntarthatóságát veszélyeztetik leginkább. A kisebb cégek, családi és egyéni vállalkozások nem tudnak önállóan hatékony marketinget megvalósítani. A nagyobb vállalatok számára a küldőpiacok megszólítása a legfőbb nehézség.
És erre még rárakódnak a földrajzi és közlekedési adottságokból adódó különbségek. Teljesen mások a lehetőségei egy part menti településen működő vállalkozásnak, mint egy olyan szolgáltatónak, amely a parttól 5-8-10 km-re található.
Összegezve: mit lát a VisitBalaton365 előtt álló legnagyobb lehetőségnek és feladatnak a következő időszakban?
Először is kimondhatjuk, hogy jó úton járunk, a balatoni szolgáltatók hasznosnak értékelik az információs, edukációs, szervezési szolgáltatásainkat. Ezek minőségét folyamatosan fenntartjuk, illetve fejlesztjük. Évről évre bővül a partnerhálózatunk, és nemcsak a szimbolikus együttműködési megállapodásaink aláírására szervezett ünnepélyes eseményeink száma gyarapodik, hanem a vállalkozókkal közös projektjeink száma is.
Jelenleg a VB365 egyszerre működik szakmai kapcsolati hálózatként, tudásmegosztó központként és marketingkommunikációs platformként. A felmérés másik tanulsága az, hogy a szakmai és kommunikációs szolgáltatások mellett nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a vállalkozók érdekeit szolgáló lobbi tevékenységre is.
A harmadik fontos következtetés, hogy a vállalkozók nyitottak az összefogásra, az együttműködésre, ami azért remek hír, mert véleményem szerint a Balaton fejlődésének kulcsa, a legnagyobb rejtett tartalékunk az együttműködési készség, amely termékfejlesztésben, élménycsomagok közös kialakításában hoz gyümölcsöt.
Ezeknek a folyamatoknak és erőforrásoknak a koordinációjával, összehangolásával igyekszünk szolgálni a balatoni turizmusgazdaság szereplőit a továbbiakban is.
KAPCSOLÓDÓ
Aki most lép, nyer: legyen részese a Balaton digitális átalakulásának!
Princzinger Péter interjúnkban elmondja, milyen versenyelőnyt jelenthet a csatlakozás a most induló Digitális Desztináció Menedzsment Kompetenciaközponthoz.
