Ön szerint mi az MSZÉSZ legfontosabb feladata: a tagok tájékoztatása, a lobbizás, a tagság összefogása, a munkaerőhelyzet megoldása akár vendégmunkásokkal, vagy a fiatal szakemberek megtartása?

Flesch Tamás: Az MSZÉSZ tagszállodáinak többsége nem tartozik nagy vállalatok kötelékébe, a legtöbb kis méretű, önálló vállalkozás. Nekik életbevágó a szakmai információ, a trendekről, a jogszabályokról, a technológiákról való tájékoztatás. Persze, fontos feladat a lobbizás is, és nem utolsósorban a szakmai oktatás segítése, az új generáció meghódítása.

Somlyai Zoltán: Valamennyi felsorolt feladat fontos, én mégis a lobbizást, valamint a szakmai oktatás segítését, a fiatalok meghódítását, illetve megtartását tenném a lista élére. Tarthatatlan ugyanis, hogy pályaelhagyókat képezzenek a felsőfokú intézmények, a szállodáknak pedig munkaerőgondokkal kelljen küzdeni. Újra meg kell szerettetni a szakmát a fiatalokkal. Persze, nagyon fontos a tagság rendszeres tájékoztatása és a vendégmunkások megtartása is.

Mi volt a 2023–2024-es elnöki ciklus legfontosabb eredménye?

FT: A 2020-tól 2022-ig meghatározó válságok, a forgalom visszaesése után 2023-ban, de főleg 2024-ben látványosan megindult mind a nemzetközi, mind a belföldi turizmus. A szállodák végre azzal foglalkozhattak, ami a dolguk. Nem véletlen, hogy nőtt a tagszállodáink száma is. Ehhez az is kellett, hogy a kormányzat szakmai partnerként tekintett a szövetségre, és nagyon fontosnak tartok néhány új jogszabályt, például a rövid távú lakáskiadás feltételeinek szigorítását.

Mit lát a 2025–2026-os ciklus legfontosabb feladatának?

SZ: Nagyon remélem, hogy folytatódik a 2024-ben tapasztalt forgalomnövekedés, és azzal kell majd foglalkoznunk, hogy ki tudjuk elégíteni a vendégigényeket. De ehhez – muszáj ismételni magam – az kell, hogy vonzóvá tegyük a szakmát, és meg tudjuk tartani a fiatal szakembereket. Ehhez persze elengedhetetlen lesz további áremelés, sőt, a vonzó fizetések megalapozásához a jövedelmezőség növelése is.

A sikeres lobbizáshoz, a szakmai felkészültség mellett, erős karizma is kell. Mi a fontosabb, az elnök személye, vagy a vezetőség, illetve a titkárság összefogása, közös ereje?

FT: Az elnök személye annyiban fontos, hogy neki kell képviselnie az ügyvezetés álláspontját mind a kormányzat, mind a média képviselői felé. De az elnök csak akkor lehet sikeres, ha a testület határozott és reális igényeket fogalmaz meg.

SZ: Fontos, hogy az elnök erős karizmával képviselje a tagság érdekeit, de ehhez az kell, hogy valóban ott álljon mögötte a közös erő. Sőt, az elnöknek alkalmanként nemcsak a szállodások vezető testületeit kell képviselnie, hanem egységbe kell tudni szerveznie az MSZÉSZ és más szakmai szervezetek álláspontját is. Ilyen lehet például a Budapest Brand napokban bejelentett jelentős leépítése. Értjük az okokat, mégis, egy világvárosi brand marketingszervezetének ilyen szintű leépítése biztosan kihat majd a turizmusra. Nem maradhatunk turisztikai és kulturális promóció nélkül.

Egy ilyen méretű és aktivitású szervezet elnöke meddig lehet főállásban menedzsmentcég vagy akár „csak” egy szálloda vezetője? Az MSZÉSZ elnöki pozíciója mikorra válhat főállássá?

FT: Mindenképpen szakmailag felkészült személy lehet csak az elnök, aki szót ért a mögötte álló testületekkel, a titkársággal és az ügyvezetéssel, illetve az elnökséggel. Ráadásul olyan ember kell, aki rendelkezik a saját idejével. Én például – mint egy szállodákat üzemeltető cég vezetője – nem engedném, hogy valamelyik házunk igazgatója vállalja az elnöki funkciót. Nem véletlen, hogy nehéz megfelelő jelöltet találni erre a szerepre, mégsem hiszem, hogy egy főállású elnök lenne a megoldás.

SZ: Az MSZÉSZ elnöke kicsit olyan, mint egy részvénytársaság igazgatótanácsának az elnöke. Az a legfontosabb, hogy értse és képviselni tudja a szövetség vezető testületeinek álláspontját. Persze a feladatok időigényesek, ezért az elnöki pozíciót olyan ember tudja betölteni, aki szabadon rendelkezik a saját idejével. A főállású elnök ellen szól az a körülmény is, hogy az MSZÉSZ éves büdzséjében nincs fedezet egy elnöki fizetésre.

Mindenképpen csak szállodás szakmai múltú ember lehet az elnök, vagy érkezhet-e elnök például jogász diplomával vagy akár politikusi múlttal?

FT: Nehezen elképzelhető, hogy szakmán kívülről érkezzen az elnök. Ehhez át kellene alakítani a szervezetet, folyamatosan tájékoztatni, ha úgy tetszik, képezni kellene őt. Ezenfelül kellene egy szállodai szakember, aki a szervezet szóvivőjeként állna folyamatosan a sajtó rendelkezésére.

SZ: Szinte elképzelhetetlen, hogy az MSZÉSZ elnöke ne legyen szállodás. Ez kicsit olyan, mint a cégutódlás. Ha az új tulajdonos nem ismeri a cég minden rezdülését, akkor a vezető testületeket, illetve ezek feladatköreit át kell alakítani.

Szakértők szerint Budapestnek jóval több luxusturistára lenne szüksége. Mi a véleménye erről, és mit gondol, sikerül-e megszólítani őket?

FT: Ez nem feltétlenül csak turisztikai marketing kérdése. Ehhez elengedhetetlen lenne az önkormányzatok, sőt a kormányzat szerepvállalása. Rendbe kellene tenni a közterületeket, és el kellene tüntetni a hajléktalanok tömegeit. Az V. kerület jó példa, mindjárt megjelentek a befektetők, és új üzletek nyíltak, amikor egy-egy utcát rendbe tettek. Egyébként nem szeretem a luxusturista fogalmát, jöjjön Budapestre minél több felső középosztálybeli vendég!

SZ: Rendbe kell tenni a lepusztult házak homlokzatát, el kell tüntetni az üresen álló üzletek leragasztott, összefirkált portálját. Akár az üzlethelyiségek felvásárlása árán is. Ehhez persze kellenek az önkormányzatok és az állam is. Jogszabályban kellene rögzíteni, hogy a turisták által frekventáltan látogatott területeken az ingatlantulajdonosoknak milyen kötelezettsége, felelőssége van a vonzó városkép kialakításában. Elfogadhatatlan például, ha egy ötcsillagos szálloda vendégeinek egy évek óta üresen álló, lepusztult épületet kell nézniük a szobájuk ablakából.

Mit lehet kezdeni azzal, hogy a világ minden tájáról, sőt belföldről is egyre több „újgazdag” érkezik, akik a luxuskategóriát is meg tudják fizetni, ám akadnak köztük műveletlen, erőszakos, viselkedni nem tudó vendégek is?

FT: Bárcsak még több újgazdag költené nálunk a pénzét! A szállodáknak kell tudni kezelni a „nehéz” vendégeket is.

SZ: Minden jól fizető vendégnek örülünk. Más kérdés, hogy a vendég jogai addig terjednek, amíg a menedzsment engedi. Nekünk kell tudni kezelni a renitens vendégeket is.

Kell-e fontosságot tulajdonítani a „rámenős” vendégek közösségi médiában, illetve foglalási platformokon írt kommentjeinek, vagy inkább keményen fel kell lépni a csupán kedvezményt, kompenzációt kereső ügyeskedőkkel szemben?

FT: Régi igazság, hogy a vendégnek akkor is igaza van, amikor nincs igaza. Ezen nem tudunk változtatni. A mi dolgunk, hogy az ilyen vendégeket is tudjuk kezelni. Ezért is kell a jól képzett, jól fizetett, profi személyzet.

SZ: Kellemetlenkedő vendégek régen is voltak, csak az internet elterjedése előtt nem tudtak a nyilvánosság előtt szerepelni. A vendéggel muszáj kommunikálni, és ezt a nyilvános platformokon is meg kell tennünk. Véleményem szerint – ha jogos a reklamáció – még egy kis kedvezmény is megéri, hogy leszereljük az ilyen vendégeket. Ezt a problémát is könnyebb lenne kezelni, ha a szállodás szakma visszanyerné régi vonzását, és a házak tele lennének jól képzett, ambiciózus, fiatal munkaerővel, olyanokkal, akik diákként is sok-sok gyakorlati oktatásban vettek részt, és akiknek biztosítani tudjuk a jelenleginél magasabb jövedelmet.

SZAKMAI ÉLETÚT

Flesch Tamás a Continental Group társtulajdonos ügyvezető igazgatója. 1983-tól a Novotel Hotel portása, 1990-től a Korona Hotel főportása, 2000-től a Moulin Rouge ügyvezetője, 2001-től a ContinentalTravel ügyvezetője, 2006-tól a Hotel Parlament résztulajdonos-ügyvezetője, 2009-től a Hotel Palazzo Zichy résztulajdonos-ügyvezetője, 2010-ben a MABEUSZ alapító tagja, 2016-tól a Hotel Moments ügyvezetője, 2021-ben a Digitális Turizmus Szövetség alapító tagja, 2024 végéig már a második ciklusában az MSZÉSZ elnöke, 2025 januárjától a szervezet tiszteletbeli elnöke.

Somlyai Zoltán a BDPST Group hoteldivíziójának vezetője. 1983-tól londiner, majd recepciós a Hotel Flamencóban. 1992-től a Kempinski Hotel Corvinus Budapestben műszakvezető recepciós, front office manager, rooms division manager, 2007 és 2010 között sales- és marketingigazgató, 2010-től hotelmenedzser. 2013-tól igazgató a prágai, majd a bakui, végül a horvátországi Kempinski szállodákban. 2016-tól a BDPST Hotel Management Zrt. vezetője. 2025. január 1-jétől a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke.

(Nyitókép: Tamás Pál. Cikkünk eredetileg a Turizmus.com Magazin 2025. január-februári számában jelent meg.)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!