A kerület vezetése azért kezdett új szabályozás kidolgozásába, mert 2026 végén lejár a Budapesten jelenleg érvényben lévő Airbnb-moratórium, amely átmenetileg megtiltja az új rövid távú szálláshelyek létesítésének engedélyezését a fővárosban. Shakkour Aram, a Népszínháznegyed (4-es körzet) egyéni önkormányzati képviselője lapunknak elmondta: a kerület vezetésében többen úgy vélik, hogy a lakóingatlanok elsődleges rendeltetése a lakhatás, ezért fontos, hogy minél több lakás maradjon hosszú távú bérlakásként vagy otthonként a piacon.

„A cél egyértelmű: Józsefvárosban a lakások elsősorban otthonok legyenek, ne befektetési eszközök vagy szállodák" – fogalmazott. 

A májusban lezajlott lakossági konzultáció során kiderült, hogy a válaszadók többsége is egyetért ezzel, és a jelenleginél szigorúbb szabályozást támogat, sokan pedig a rövid távú lakáskiadás teljes tiltását is elfogadhatónak tartanák. A képviselő úgy véli, a csütörtöki testületi döntés már csak formálitás, mivel a lakossági konzultáció eredménye egyértelmű felhatalmazást adott a szigorításra. 

A részletes rendeletet várhatóan szeptemberben fogadhatják el, az új szabályok pedig 2027. január 1-jén, a fővárosi moratórium lejártával léphetnének hatályba.

Befagyasztanák az Airbnb-k számát

Shakkour Aram szerint a szabályozásra azért is van szükség, mert a rövid távú lakáskiadás aránya az elmúlt hat évben szinte évről évre emelkedett Józsefvárosban. A kerület egészében jelenleg 3,5 százalék körül áll az arány, a Palotanegyedben és a Corvin negyedben azonban már 6-7 százalék körül mozog. A képviselő hangsúlyozta, ha a moratórium lejárta után nem vezetnének be új korlátokat, a rövid távú lakáskiadás aránya a ciklus végére, 2029-2030 körül akár a Terézvárosban látott, 10 százalék körüli szintet is elérhetné. 

Az önkormányzat eredeti elképzelése még differenciáltabb szabályozást tartalmazott. A koncepció kerületi szinten legfeljebb 4 százalékban engedte volna a rövid távú lakáskiadást, és egyes városrészekben további engedélyek kiadását is lehetővé tette volna. 

Az e hét csütörtökön a közgyűlés elé kerülő javaslat azonban ennél is szigorúbb: gyakorlatilag meghosszabbítaná a jelenlegi moratóriumot. A már engedéllyel rendelkező szálláshelyek tovább működhetnének, új engedélyeket azonban nem adnának ki, vagyis a jelenlegi, mintegy 3,5 százalékos kerületi arányt befagyasztanák. 

A kerület célja, hogy a turisztikailag frekventáltabb Corvin negyedben és a Palotanegyedben a rövid távú lakáskiadás aránya pedig idővel 5 százalék alá csökkenjen. Shakkour szerint ezzel Terézváros teljes tiltását követően Budapest második legszigorúbb szabályozása jöhet létre a rövid távú lakáskiadásban.

Vétózhatnának a társasházak

A szabályozás másik fontos eleme a társasházak szerepének erősítése. A jelenlegi javaslat szerint egy társasházban a rövid távú szálláshelyként működő lakások aránya egységesen legfeljebb 20 százalék lehetne, ráadásul nem a lakások száma, hanem azok alapterülete alapján számítanák ezt az arányt. A Társadalmi Ügyek Bizottságában ugyan felmerült egy ennél szigorúbb, 15 százalékos plafon bevezetése is, a végleges döntést azonban június 25-én a képviselő-testület hozza meg. 

A tervezet emellett valódi eszközt adna a társasházak kezébe. Az erzsébetvárosi mintára kialakított rendszer lehetővé tenné, hogy a lakóközösségek kezdeményezzék: ne működhessen rövid távú szálláshely az épületben. Amennyiben egy társasház nem járul hozzá a szálláshely működéséhez, az önkormányzat felfüggesztheti az engedélyt. A képviselő kiemelte: erre azért van szükség, mert bár a társasházak eddig is megpróbálhatták korlátozni a rövid távú lakáskiadást a szervezeti és működési szabályzatukban, ezt a gyakorlatban rendkívül nehéz volt kikényszeríteni. Sok lakóközösségnek nem volt anyagi lehetősége arra, hogy hosszadalmas polgári pereket folytasson az előírásokat megszegő tulajdonosokkal szemben. Shakkour Aram úgy véli, 

elsősorban a Palotanegyedben és a Csarnoknegyedben élhetnek majd nagyobb számban a társasházak a tiltás lehetőségével.

Nem számítanak jelentős bevételkiesésre

A képviselő szerint a szigorítás várhatóan nem okoz jelentős turisztikai vagy idegenforgalmiadó-bevétel-kiesést, hiszen a jelenlegi rövid távú szálláshelyek döntő többsége tovább működhet, csupán a piac bővülését akadályoznák meg. 

Józsefvárosban jelenleg évente mintegy 450 millió forint idegenforgalmiadó-bevétel származik a rövid távú lakáskiadásból. 

Shakkour a terézvárosi tapasztalatokra hivatkozva azt mondta: az ott korábban prognosztizált jelentős idegenforgalmiadó-kiesés nem következett be. Bár a végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, az eddigi tapasztalatok szerint a vártnál jóval kisebb bevételkiesés jelentkezett, miközben a vendégforgalom egy része a szállodák felé terelődött át.

A politikus szerint a rövid távú lakáskiadás ma már nem feltétlenül jelent olcsóbb alternatívát a szállodáknál, ezért nem számít arra, hogy a szigorítás jelentősen visszavetné a főváros turisztikai keresletét. Úgy vélte, a szabályozás hosszabb távon a bérlakáspiacot erősítheti: Terézvárosban például a korábban rövid távon kiadott lakások mintegy fele már megjelent a hosszú távú piacon, miközben az ingatlanárak reálértéken csökkentek. 

Hangsúlyozta: a szabályozás nem a turisták ellen irányul, hanem azt kívánja megakadályozni, hogy a turizmus kiszorítsa a helyi lakosságot. Mint fogalmazott, Józsefváros egyik legnagyobb értéke, hogy a belvárosi kerületek között továbbra is élő, lakott városrész maradt, ahol még valódi közösségek működnek. A cél az, hogy a lakások elsősorban otthonok legyenek, és a kerület ne váljon „szellemvárossá”.

Korábban megírtuk, hogy a VI. kerület 2026-tól betiltotta az airbnb-zést, a VII. kerület is erőteljes korlátozásra készül, és az I. kerület is a nyomukba léphet.  

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!