Nagyszombatot szakreális értékei miatt Kis Rómának is nevezik, ám gyönyörű templomain túl még megannyi látnivalót rejt. Szlovákia legrégebbi városa néhány órányira Budapesttől, gazdag történelemmel, egyházi örökséggel, borászati hagyományokkal és pezsgő kulturális élettel várja a látogatókat.
Nagyszombat 1238-ban kapta meg a szabad királyi város címet IV. Bélától – ez tette a Magyar Királyság egyik legjelentősebb központjává. A középkorban a bor kereskedelmének köszönhetően gazdagodott, a piacterek a kereskedelmi útvonalak találkozásánál nyüzsögtek. A városban gyakran fordultak meg a magyar királyok, valamint fontos politikai találkozóknak is helyszínt adott – mesélte Alexander Prostinák, a Nagyszombati Turisztikai Régió ügyvezető-igazgatója a budapesti Szlovák Intézetben tartott tájékoztatón.
Nem véletlenül emlegetik Kis Rómaként: a történelmi központban egymást érik a különböző stílusú templomtornyok. Közülük a legnagyobb és leglátványosabb a kéttornyos Keresztelő Szent János-székesegyház, amely a török hódoltság idején a Nagyszombatba költözött esztergomi püspökség fő temploma volt.
A középkori időből viszonylag kevés emlék maradt fent, ugyanis sok épületet átépítettek, azonban a 13. században emelt városfal ma is körbeöleli a történelmi központot. Ez az egyik legszebben fennmaradt városfalrendszer Szlovákiában.
Nagyszombat egyik legszebb kilátása a városi toronyból tárul elénk. Slavomír Dzvoník, a torony őre elárulta, hogy az 57 méter magas építménybe 143 lépcső vezet fel, tiszta időben pedig akár a Kis-Kárpátok lábáig is ellátni.
A környék szorosan kapcsolódik a Kis-Kárpátok borrégióhoz, amely Szlovákia egyik legrégebbi és legjelentősebb borvidéke. A városi címerekben is gyakran megjelenik a szőlő motívuma, a helyi pincékben ma is pezsgő a borkultúra.
Kevesen tudják, de a magyar koronaékszerek is megfordultak Nagyszombatban. Bethlen Gábor uralkodása idején, a 17. században ide menekítették és egy városi ház padlásán rejtették el őket. A legenda szerint a falon egy latin felirat őrzi az emléket: „Én itt voltam a ház teteje alatt”
Adventi varázs Nagyszombaton
Aki az év végi időszakban érkezik, igazi ünnepi hangulatban fedezheti fel a várost. A főtéren adventi vásár kínál kézműves portékákat, trdelníket (ami rokona a kürtőskalácsnak), mézborokat és puncsot, esténként koncertekkel és gyermekprogramokkal kiegészítve. Decemberben minden kedden és szerdán 17 és 19 órától lámpással járható be a városi torony, ahol az idegenvezetők visszarepítik a résztvevőket a 16. századba. A Szent Miklós téren pedig a középkorba csöppenhetünk vissza: a helyszínen 300 éves sütőben pirul a karácsonyi ostya, miközben utca zenészek és zsonglőrök szórakoztatják a közönséget.
A közeli Dolná Krupában a Medovníčkovo mézeskalács-birodalom több száz világító figurával, mesebeli házikókkal, Jancsi és Juliska történetével, sőt mézeskalács-toronnyal varázsolja el a látogatókat.
A Nagyszombattól fél órányira található Szomolányi várkastély parkja decemberben gyönyörű fénykertté változik, ahol a látogatók egyszerre élvezhetik a történelmi miliőt, a gasztronómiai kínálatot és a karácsonyi hangulatot. A vidék különlegessége a medovina (mézbor) is, amely nélkül elképzelhetetlen a karácsony Szlovákiában.
KAPCSOLÓDÓ
A bártfai füvesasszonytól a Magas-Tátráig – könyvek, amelyek Szlovákia tájaira repítenek
Rendhagyó eseményt tartott a Szlovák Turisztikai Képviselet, bemutatva, hogyan kel életre a szomszédos ország a könyvlapokon.
